Jogi és politikai eszközökkel folytatják a küzdelmet Beke és Szőcs kiszabadításáért

Barabás Hajnal • 2019. január 04., 19:00

Jogi és politikai eszközökkel folytatják a küzdelmet a fogvatartott Beke István és Szőcs Zoltán kiszabadításáért – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Csíkszeredában, miután pénteken meglátogatta őket a börtönben.

Tőkés László sajtótájékoztatót tart a csíkszeredai Demokrácia Központban, miután meglátogatta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt • Fotó: Gábos Albin

Először nyáron, mint magánember látogatta meg Tőkés László, az EMNT elnöke a terrorizmusért öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a csíkszeredai börtönben.

{K1}

Ezúttal az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökétől igényelt ajánlással léphette át – a bizottság tagjaként – a fogda küszöbét. Vele tartott Tőke Ervin, az EMNP országos alelnöke is. A börtönben tett látogatást követően sajtótájékoztatót tartottak a csíkszeredai Demokrácia Központban. Tőke Ervin a bebörtönzöttek kapcsán elmondta, hogy problémaként fogalmazták meg, hogy nem dolgozhatnak a cellájukon kívül.

{A}

Jellemző a székely emberre, hogy a folyton dolgozni akar, és ez nincs másképp a politikai foglyok esetében sem. Azoknak, akik súlyos bűncselekményekért 10–20 éves börtönbüntetésüket töltik, van lehetőségük dolgozni cellán kívül, Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak azonban erre nincs lehetősége, csak cellán belül, de az utóbbi három hétben még ott sem kaptak munkát

– ismertette a helyzetüket Tőke.

Ezt leszámítva a börtönviszonyokat, a körülményeket jónak ítélték meg. Tőkés László elmondta, úgy látták, jó lelkiállapotban vannak a fogvatartottak. „Erőt merítettünk mi is tőlük, remélem ők is a látogatásunkból. Ők tudatában vannak ártatlanságuknak, tudatában vannak az áldozatuknak, hiszen áldozatokká váltak” – fogalmazott Tőkés. Hozzátette, egyértelmű, hogy ügyükben politikai döntés született, és végül közösség ellen elkövetett merényletre való felbujtás, illetve annak kísérlete miatt ítélték el őket.

Nyilvánvaló, hogy nem bűncselekményről van szó, hogy legrosszabb esetben is ráfogásos gondolati bűn, amely már az orwelli gondolatrendőrségre tartozna. Az is nyilvánvaló, hogy megfélemlítés szándékával hozták meg az ítéletet. Úgy látszik, hogy 30 évvel a rendszerváltozás után is még mindig szüksége van a román hatalomnak magyar politikai foglyokra, bűnbakokra

– vélte az EMNT elnöke. Mint fogalmazott, még mindig kiemelt cél Székelyföld megtörése, és az itteni autonómiatörekvések arra késztetik a hatóságokat, hogy megfélemlítsék a magyarságot. „Ezek mögött a hírhedt Securitate nyomdokában járó román titkosszolgálat kamarillapolitikája állhat, akik 100 év óta Bukarestben terveket készítenek beolvasztásunkra, megtörésünkre, tönkretételünkre, elüldöztetésünkre” – sorolta Tőkés.

A két bebörtönzött kiszabadításáért főként politikai eszközökkel folytatják a küzdelmet, tekintve, hogy a jogi úton elég szűkösek a lehetőségek.

Bekéék benyújtottak egy óvást az ítélet megsemmisítésére, amelyre eddig még nem kaptak választ, továbbá Strasbourgba is küldtek fellebbezést az Emberi Jogok Európai Bíróságához, ugyanakkor külön kegyelmi kérvényt is nyújtottak be egyes magyarországi országgyűlési képviselők a román állam elnökéhez, Klaus Johannishoz.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt is a Beke-Szőcs ügy mellé állt, petíciót nyújtottak be 12 ezer aláírással a kiszabadításukért. Tőkés szerint ugyanakkor fontos lenne, hogy az RMDSZ is jobban kiálljon az ügy mellett a román parlamentben, és az egyház képviselőinek is állást kellene foglalniuk ebben a kérdésben.