A szicíliai városban, Notoban élt és alkotott, illetve ott nyugszik Giuseppe Cassone költő, aki olasz nyelvre fordította Petőfi Sándor összes versét. Az ő fordításában hangzott el január 1-én, Petőfi születésnapján, a marosvásárhelyi szobra előtt az Egy gondolat bánt engemet című költemény olaszul.
Az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete az idén is megtartotta a költő egészalakos szobránál a szokásos január 1-ei megemlékezést. Kilyén Ilka, az EMKE megyei elnöke Illyés Gyula Petőfi-monográfiájának Bevezetőjéből olvasott fel részletet. „A nagy költők nem váratlanul szólalnak meg, nem derült égből, mint az isteni kinyilatkoztatások.
– idézi a műből a Petőfi megszületését megelőző események hangulatát, részletezve, hogy milyen „izgalomban élt a nemzeti újjászületés hajnalán Magyarország. Az izgalom oka, mint mindig, most is az, meg tud-e újulni ez az ország? A népek újkori nagy versenyében megállja-e helyét? Lesz-e egyáltalában magyarság, a nagy múlt után a jövő nem a halált tartogatja-e az ő számára? Hisz voltaképpen csak most kezd magához térni a csaknem négyszáz esztendős rettentő erőfeszítés után, amellyel az Európára rontó törököt föltartotta, végül szinte a saját testén, a földön hemperegve vele, de még ott is úgy szorítva, hogy tovább ne eressze, bármibe kerüljön is” – olvasta Kilyén Ilka színművész, az esemény szervezője és műsorvezetője Illyés Gyula szavait.
A 196 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című versét Chiara Civello Zsófia mondta el ezt követően olaszul.
A 19. században élő szicíliai Giuseppe Cassone, aki 24 évesen napszúrást kapott és ennek következményeként majdnem teljes mértékben mozgásképtelen lett. Szüleivel, testvéreivel élt, ők segítették a továbbiakban. Ő pedig nyelvek tanulásának (latinul, magyarul, franciául, németül, oroszul tanult meg), fordításoknak és Petőfinek szentelte életét.
Petőfi olasz nyelvű megszólaltatása után Baricz Lajos marosszentgyörgyi katolikus plébános mondott áldást, illetve szavalta el saját, erre az alkalomra írt szonttejét, illetve egy korábbi versét, amelyet a marosszentgyörgyi Petőfi-szobor avatójára írt.
Az esemény Petőfi-dalokkal, illetve a magyar és székely himnusz eléneklésével, koszorúzással ért véget.