Újabb megoldásra váró tanügyi probléma: sok diáknak nem megy a szövegértelmezés

Az iskolások majdnem fele funkcionális analfabetizmussal – szövegértelmezési gondokkal – küzd Romániában, a jelenség alól Székelyföld sem kivétel. Az sem titok, hogy óriási szakadék tátong a diákok között a közoktatási rendszerben.

Klaus Johannis államfő december elején bocsátotta közvitára az általa kezdeményezett, Képzett Románia elnevezésű, hosszú távú oktatási projektet. Ennek egyik célkitűzése, hogy felszámolja vagy legalább nagymértékben csökkentse a romániai iskolákban jelen lévő funkcionális analfabetizmust. Az államfő szerint

a romániai általános iskolát elvégző gyerekek 40 százaléka funkcionális analfabéta.

Ezt egyébként a témában végzett korábbi kutatások is alátámasztják.

Az egységes meghatározás szerint a funkcionális analfabéta fogalma azt jelenti, hogy noha valaki tud írni és olvasni, viszont sok esetben nem érti azt. Olyan mintha számára ismeretlen nyelven betűzné a kicsit is bonyolultabb szövegeket, tehát az olvasottakat nem tudja értelmezni. Az érintett kibetűzi a szavakat, viszont a saját örömére nem tud olvasni. Ez akadályozza a további tanulmányait is.

A jelenség természetesen székelyföldi viszonylatban is jelen van, azaz a tanulók nagy hányadának nehézségei vannak a szövegek értelmezésével, sőt sokszor az alapvető számolási készségekkel sem rendelkeznek, amelyek szükségesek lennének az életben való elevickéléshez. „Mértan órán kap a gyerek egy feladatot, amelyben szerepel a gúla, mint geometriai test. A tanuló el tudja olvasni a feladatot, viszont nincsenek ismereti arról, hogy mi is az a gúla, így tulajdonképpen nem tudja értelmezni megfelelően az olvasottakat” – hozott fel egy példát a jelenségre Szakács-Pál István székelyudvarhelyi iskolaigazgató. Hozzátette, ez nemcsak matematika, hanem más tanóráknál is akadályozó tényező az iskolások előremenetelét illetően. Egyszerűen fogalmazva,

a tanuló nem tudja a tanultakat feldolgozni, visszaadni, mert ő ha tanul is, inkább a magolást részesíti előnyben

– magyarázta.

Ez óriási gond a romániai szakiskolák esetében, hiszen azok a nyolcadik osztályt végzettek, akik beleesnek a funkcionális analfabéta kategóriájába, döntő részük műszaki iskolában folytatja tanulmányait. A cikluszáró országos felmérés pedig nem szűri ki ezeket a tanulókat, hiszen a legtöbb szakiskolába gyakorlatilag bármilyen tanulmányi eredménnyel be lehet jutni – mondta Szakács-Pál István. Ennek pedig a legkellemetlenebb vetülete a katasztrofális érettségi eredmények. A húsz százalék már kiemelkedő aránynak számít a műszaki tanintézményeknél.

– fogalmazott lényegre törően az igazgató. Tapasztalata szerint – folytatta – rengeteg funkcionális analfabéta szakiskolás diák van, azok a fiatalok, akik „nem szenvednek ebben”, gimnáziumokba felvételiznek. Az igazgató szerint a megoldás az lehetne, hogy szellősebbé kellene tenni a tananyagot, és azoknak a tanulóknak, akik nyolcadik végére sem rendelkeznek az alapvető szövegértési és számtani készségekkel egy felzárkóztató osztályt kellene létrehozni.

{A}

Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak úgy nyilatkozott, hogy manapság

óriási szakadék tátong a diákok között a közoktatási rendszerben.

„Vannak nagyon értelmes és ügyes gyerekek, akik bírják a sokszor nagyon vaskos és elméletet sulykoló tananyagot, míg mások érdektelenek eziránt. Ez nagyban függ a pedagógusok, de főképp a szülők hozzáállásától” – vélekedett. Rámutatott, a legtöbb tantárgy bonyolult, telítve van fölösleges ismeretekkel, így a gyerekek nagyon hamar megunhatják, s anélkül töltik el sokszor a heti 30 tanórát az iskolában, hogy értenék, mit is tanítanak nekik. „Szellőztetett program, könnyebb hozzáférhetőség a tanultakhoz, s olyan tantárgyak, leckék amelyek valóban érdeklik a fiatalokat sokat segíthetne abban, hogy kevesebb funkcionális analfabéta kerüljön ki az iskolákból” – emelte ki Illés Ildikó.

Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője úgy látja, nálunk

az oktatási rendszer még mindig a magolásra, a tanultak észben tartására fekteti a hangsúlyt.

Kevésbé az információfeldolgozásra, értelmezésre, a problémák megoldására, amelyekre valóban szükség lenne az életben. „Pontos kimutatás ugyan nincs, hogy ez a jelenség mennyire van jelen Székelyföldön, viszont köztudott, hogy nagy mértékben” – mondta Görbe a funkcionális analfabetizmus kapcsán.

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke rámutatott, Európa-szintű felmérések bizonyítják, hogy a funkcionális analfabetizmus egyre nagyobb méreteket ölt, s ezzel mint jelenséggel szembe kell nézni. Rávilágított, nemzetközi kompetencia-alapú – mint például a PISA-teszt – felmérések bizonyítják ezt. Kiemelte, Romániában ez nagyobb arányban van jelen más EU-s országokhoz képest, s „sajnos Székelyföld sem kivétel”. „Megoldásra váró feladat. Ez kell, hogy foglalkoztassa az oktatáspolitikában érdekelt személyeket.

Olyan tanítási módszerek kidolgozása lenne az alapvető feladat, amelyek a túl zsúfolt és túlterhelt oktatási rendszer helyett nyújtanak alternatívát”

– fogalmazott. Hozzátette, sajnos az utóbbi évtizedek tapasztalati alapján az oktatási reformok csak elképzelés szintjén vannak jelen Romániában.