Valóban gyengébb gazdaságilag Gyergyószentmiklós, mint a térség községei?

Ha településfejlődésről esik szó a Gyergyói-medencében, többen a községeket emelik ki, elmarasztalva a térségközpontot, Gyergyószentmiklóst. Ezzel azonban nem feltétlenül értenek egyet az általunk megkérdezett polgármesterek.

Aszfaltozott utakban, közművesítésben, más infrastrukturális megvalósításokban mérik sokan egy-egy település gazdasági erejét – Gyergyószéken legalábbis.

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere úgy vélekedik, hogy

csak aszfaltmennyiségben előzték meg a falvak a várost, ami pedig nem nagy és nem is időtálló előny.

Meglátása szerint ugyanis amikorra Gyergyószentmiklóson befejeződik a teljes közművesítés, új aszfalt lesz, a községekben akkorra megkopik az útburkolat. Nem hiszi Gyergyószentmiklós első embere, hogy bármikor is lett volna olyan elöljáró, aki ne a település fejlődését akarta volna, de kétségtelen, hogy az utóbbi időszakban több olyan állami intézkedés is volt, amelyik nem kedvezett a városok fejlődésének. A pályázatok sora kifejezetten a rurális közösségeket segítette, a költségvetés sem arányosan érkezett a térség településeire.

azon egyszerű okból, hogy 16-ról tíz százalékra csökkentette a kormány a jövedelemadót. Ez azt jelentette, hogy míg más, nagyobb gazdasági potenciállal bíró városok kevesebb beruházást foglaltak be költségvetésükbe, addig nálunk ez megélhetési problémákat okozott. Ma is kérdés, hogy időben ki tudjuk-e adni a fizetéseket decemberben, mert bár egy részét a kormány visszaadta a bevétel-kiesésnek, így is a tavalyihoz képest egymillió lejjel kevesebbel rendelkeztünk” – összegezte a pénzügyi helyzetet Gyergyószentmiklós polgármestere. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a város „elsőbbrendűsége" nem múlik olyan részletkérdésen, hogy milyen fázisban van a közművesítése, hány százalékos az aszfalttal való lefedettség.

A város ugyanis olyan intézményeket tart fenn, mint bíróság, kórház, színház, magas minőségű oktatási rendszer. Nem lehet tehát megkérdőjelezni helyét a medence települései sorában.

A különbség hamarosan még szembetűnőbb lesz, hiszen számos projekt kivitelezése várható a következő időszakban – szögezte le.

„Szubjektív megítélés, hogy a községek erősebbek gazdaságilag, mint a város” – reagált a felvetésre Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármester. Kijelentette: csak arról tud beszélni, amiről pontos ismeretei vannak. Elmondta, a saját vagyon és a pályázatok értéke idén Gyergyóremetén 19,5 millió lej, ebből az uniós pályázatok összege 9,6 millió lej.

Tudni kell, hogy a lakossági létszámot tekintve, országos szinten, uniós pályázatok kategóriában az elmúlt időszakban nem voltak a város által megpályázható kiírások. Ez Nagyenyednek vagy Maroshévíznek éppen olyan nagy problémája, mint Gyergyószentmiklósnak. Ezzel ellentétben a falvaknak voltak pályázati lehetőségeik” – mondta Laczkó-Albert. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Helyi Fejlesztési Országos Programból (PNDL) Gyergyószentmiklós egy igen nagy tételt kapott „50 millió gyakorlatilag az ölébe hull a városnak. Ezt pályázatnak mondja az, aki még ilyet nem látott, de lényegében ez egy igénylés” – jegyezte meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem vezet sehová Gyergyószentmiklós gazdaságát, fejlődését a környék településeiéhez hasonlítani. „Én azt mondom: mint az iskolában, saját magához kell a gyermeket hasonlítani. Mindenki halad valamilyen tempóban. A települések tekintetében is mások a lehetőségek, más az intézményi vagy a humánerő-háttér” – fogalmazott.

– mutatott rá Puskás Elemér gyergyóditrói polgármester. Hozzátette, nincs rálátása, hogy mik az akadályai a jobb előrehaladásnak Gyergyószentmiklóson, csak arról nyilatkozhat, amiket „saját házuk táján” értek el. Minden pályázati lehetőséget kihasználnak – mondta. Egy-egy nyertes pályázathoz szükséges az önkormányzati testület, a polgármesteri hivatal illetékes alkalmazottainak együttműködése, és nagyon fontos az intézményen belüli jó kollegiális viszony.

Lényeges ugyanakkor hogy a településnek legyen hosszú távú fejlesztési stratégiája, ennek mentén kell belevágni a pályázati kiírásokba

– vélekedett Puskás. Pályázati források nélkül lehetetlen a fejlesztés – tette hozzá. Kifejtette, Gyergyóditró éves költségvetése 6-7 millió lej között van, ebből mintegy egymillió lejt tudnak fejlesztésekre fordítani. Ez az összeg a nagyobb értékű pályázataik esetében sokszor az önrészre vagy a nem elszámolható költségekre sem elég. Olyankor végső megoldás, hogy az önkormányzat hitelhez folyamodik. Ez Ditró esetében még nem áll fenn – ismertette a községvezető. A települések gazdasági erejére visszatérve hozzátette, az a vállalkozások számától és milyenségétől is függ. 

Megyeszinten, kis- és középvállalkozások kategóriájában Gyergyóditró három céggel szerepel a top 10-ben.

{A}

A vállalkozások nem sokat tesznek hozzá a gazdasági erő növekedéséhez – ez nem csak Gyergyószentmiklóson van így, de egész Gyergyószéken. A vállalkozói élet itt a leggyengébb a megyében – mutat rá egy, a REGA Régiókutató Egyesület által 2017-ben kiadott kutatási jelentés.

Ugyanakkor a csíkszéki és gyergyószéki vállalkozások adatai közti különbség egyik mutatónál sem haladja meg a 10 százalékot.”

Ami pedig Gyergyószéken belül Gyergyószentmiklós vállalkozói életét illeti, a kutatás rámutat: „Székelyudvarhely és Csíkszereda vállalkozói egyértelműen dominálják Udvarhelyszék és Csíkszék vállalkozói életét úgy a vállalkozói forgalom, mint a megvalósított nyereség tekintetében. Gyergyószék esetében a helyzet fordított, vagyis

a gyergyószentmiklósi vállalkozóknak a súlya alig haladja meg az egyharmadot a teljes gyergyószéki vállalkozói forgalomban, a megvalósított nyereség tekintetében pedig még el sem éri az egyharmadot”.

A kutatás a Hargita megyei városok vállalkozói által alkalmazott személyek számát is vizsgálta. Kiderült, hogy ebben a tekintetben is „Székelyudvarhely vezeti a sort – itt több mint négyszer annyian dolgoznak a helyi vállalkozásoknál, mint a sort záró Gyergyószentmiklóson.”

Érdekességként idézzük a kutatási jelentés egyik következtetését, miszerint „az udvarhelyszéki vállalkozók elsősorban saját ügyességüknek, tudásuknak tulajdonítják sikerességüket, mintsem a gazdasági környezetnek, vagy a közszféra vállalkozókhoz való viszonyulásának.”