Bevizsgálták: nem iható a szejkei borvízforrás vize
2018 januárjában, márciusában és novemberében összesen öt alkalommal bevizsgált főút melletti szejkei borvízforrás vize egyik alkalommal sem bizonyult ihatónak – derült ki a Sapientia egyetem csíkszeredai laboratóriumaiban elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok során.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói 2018-ban összesen öt alkalommal vettek vízmintákat a főut melletti szejkei borvízforrásból, elemezve azok fogyaszthatóságát mikrobiológiai szempontból, Máthé István, a Sapientia EMTE Csíkszeredai kara oktatójának vezetésével – tájékoztat az oktatási intézmény, szerkesztőségünknek is elküldött közleményében.
Mint írják,
2018. január 22-én havas, hideg téli időszakban, március 16-án hóolvadáskor, november első három hetében pedig hetente történt mintavétel.
Fontos részlet, hogy míg a november 5-ei mintavétel előtt hosszabb ideig nem volt számottevő csapadék a térségben, addig a november 16-ai mintavételt megelőzően egy kevés eső esett. Harmadik alkalommal a próbavétel a nagy havazás és hóolvadás után történt, 2018. november 22-én.
A januári és a márciusi mintavétel során is
a vízmintákból kimutathatóak voltak az ún. coliform baktériumok és a fekális eredetű enterokokkuszok, amely mikrobacsoportok a hatályos törvények szerint nem lehetnek jelen ivóvizekben.
A 37 Celsius fokon kitenyészthető baktériumok összcsíraszáma az összes vizsgálat közül márciusban volt a legmagasabb: egy milliliter vízmintában 49 baktérium volt, ami két és félszerese a megengedett maximális határértéknek – olvasható a dokumentumban.
Máthé István tájékoztatása szerint november első hetében a vizsgált higiéniailag fontos baktériumcsoportok közül csak a coliform baktériumok voltak kimutathatóak. A második héten a coliformok mellett megjelent a fekális eredetű kólibacillus vagy tudományos nevén Escherichia coli (3 kólibacillus per 250 milliliter vízminta). Ennek a mikrobának a csíraszáma a harmadik hétre megnőtt (23 kólibacillus/250 ml vízminta), ugyanakkor megjelentek a fekális enterokokkuszok is (22 baktérium/250 ml). A novemberi vizsgálatok során ez utóbbi alkalommal volt a legmagasabb a baktériumok összcsíraszáma a vízben.
„A coliform baktériumok illetve a fekális enterokokkuszok közül az illető baktériumokat egy-egy jellegzetes telepből izoláltuk és DNS vizsgálatok alapján beazonosítottuk őket: az előbbi Enterobacter aerogenes fajhoz, míg utóbbi az Enterococcus hirae baktériumfajhoz tartozott.
»Indikátor-fajoknak« is nevezzük őket, mivel ha bekerülhettek a forrásvízbe, akkor azzal azt is jelzik (indikálják), hogy velük egyszerre akár más, fekáliából származó veszélyesebb kórokozó mikroorganizmusok is bekerülhetnek az illető víztestbe” – írja tájékoztatójában a Sapientia EMTE oktatója.
A tenyésztéses és DNS vizsgálatok során kimutatott baktériumcsoportok a szakirodalom alapján
elsősorban gyomor- és bélgyulladást okozhatnak, nagyon legyengült immunrendszerű (általában krónikus betegségben szenvedő) embereknél pedig további húgyúti-, légúti-, sebfertőzéseket stb. is előidézhetnek
– teszi hozzá.
„A mikrobiológiai vizsgálatok összegzéseképpen elmondható, hogy
a főút melletti szejkei forrás vize egyetlen vizsgált időpontban sem bizonyult iható minőségűnek, fekális eredetű mikrobákat tartalmazott.
Az is megfigyelhető volt, hogy a tavaszi hóolvadáskor volt a legszennyezettebb a forrás, ugyanakkor novemberben a csapadékosabb időszakban egyre több mikrobacsoport egyre nagyobb számban jelent meg a borvízben. Valószínűsíthető, hogy a csapadék révén nagyon gyakran felszíni szennyezésnek van kitéve a forrás. Ezt erősíti az a tény is, hogy különböző mintavételi időszakokban a borvíz esetében mérhető ún. fajlagos elektromos vezetőképesség értékei változóak, ami azt jelenti, hogy a víz összes oldott sótartalma ingadozik, feltehetően a felszíni talajvíz behatásának köszönhetően” – áll a beszámolóban.
Máthé István arról is tájékoztat, hogy a sajtóban megjelent anyagok alapján illetve a helyszíni terepszemlék során megfigyelhető volt, hogy a borvízforrás foglalása két betongyűrűből áll és a kút alján lévő műanyag csővezetéken keresztül van a víz bevezetve a fedett kifolyásig.
„A kút betongyűrűi közvetlenül a 13A jelzésű országút melletti domboldal alján helyezkednek el. Márciusban és novemberben is jól kivehető volt, hogy
a főútról lefolyó víz jellegzetes vízfolyásokat, árkokat vájt ki a domboldalban és közvetlenül a betongyűrű körül, mellett is folyt le a víz.
Nagyon nagy valószínűséggel ez a felszíni víz a talajon keresztül részben beszivárog a borvízbe.
Azt sem lehet kizárni hogy a két betongyűrű talajfelszín alatti összeillesztésénél nem jut be felszíni víz a kútba. A betongyűrűkre ráhelyezett kerek betonfedő mentén is beszivároghat a víz. Szintén megfigyelhető, hogy a borvíz nagy felületen szabadon érintkezik a levegővel, így a vízben levő vas egy része már a betongyűrűben oxidálódhat, vékonyabb-vastagabb vasréteg csapódhat ki a vízfelszínen, amely szilárd felület kedvezhet egyes mikrobák elszaporodásának, így ún. mikrobiális biofilmek alakulhatnak ki a borvíz felszínén”.
Mint arra a mikrobiológus emlékeztet, a saját vizsgálataik előtt a sajtóban többször is megjelent az elmúlt években, hogy mikrobiológiai szempontok alapján időnként nem iható a szejkei borvíz és több alkalommal történt fertőtlenítés is. „Sajtóértesülések szerint az utóbbi időszakban 2017. december 8-án, 2018. június 11-12-én illetve július 3-án is fertőtlenítették a forrást. A vizsgálataink tükrében a forrásfertőtlenítés időbeni hatásossága is kérdéseket vet fel.
– írja a mikrobiológus.
{A}
„Tekintettel arra, hogy nagyon sokan isszák a szejkei borvizet a vizsgálataink alapján az lenne a javaslatunk, hogy geológus és hidrológus szakemberek bevonásával
teljesen újra kellene gondolni a forrásfoglalást, és gyakrabban bevizsgáltatni a szejkei borvízforrás minőségét”
– zárul a tájékoztató.