Jól fogna az új oltástörvény, de a képviselőház döntésképtelen az ügyben

Széchely István 2018. november 16., 22:18

Egy éve elakadt a képviselőházban az új oltástörvény-tervezet, amely az egészségügyi szakemberek szerint lehetőséget teremtene a járványos megbetegedések, például a Romániában 59 gyermekáldozatot követelt kanyaró elleni védekezés hatékonyságának növelésére.

Növelné a fertőző betegségek elleni védekezés hatékonyságát az új törvény, de a szabályozás elfogadása még várat magára Fotó: 123RF

Az új oltástörvény tervezete már közel két éve elkészült, és több mint egy éve elfogadta a szenátus, ám a képviselőházban elakadt az új szabályozás.

Az előzőnél szigorúbb intézkedéscsomag-tervezet pontosan és egyértelműen meghatározza az immunizálásban érintettek – szülők, orvosok, pedagógusok, a népegészségügyi igazgatóságok és a szaktárca – felelősségét.

Egyebek mellett arról rendelkezik, hogy az egészségügyi minisztérium köteles álladóan készleten tartalékolni megfelelő mennyiségű kötelező védőoltást, az oltásmegtagadást pedig csak az immunizálás elutasításával járó kockázatok pontos ismeretében teszi lehetővé a szülők számára.

„Nem tudom, hányan kell még meghaljanak. Mert 59 gyerek meghalt ebben az országban egy olyan járványos betegségben (kanyaró, szerk. megj.), ami ellen létezik oltás.

Ezt a hatvan halálesetet meg lehetett volna előzni. Ez a hatvan gyerek most is élhetne”

 – fogalmazott lapunknak az új oltástörvény elfogadásának késlekedését kifogásolva Tar Gyöngyi. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője szerint

a törvénykezdeményezés nagyon jó, ezt igazolja az is, hogy változtatás nélkül, gyorsan átment a szenátuson, mégis olyan, mintha nem is volna, mert a képviselőházban rostokol.

{A}

„Mi egy szégyenfolt vagyunk az európai térképen kanyaróügyben. És ha beüt a szamárköhögés, akkor abban is azok leszünk. Nálunk még mindig olyan gyermekbetegségek ütik fel a fejüket, amelyek Európa civilizáltabb részein már rég nincsenek” – mondta, érthetetlennek nevezve a törvénymódosítás késlekedését. Szerinte ez egy burkolt módja annak, hogy a képviselők a nemzetközi egészségügyi szervezetek figyelmének felkeltése nélkül a törvény ellen szavazzanak. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok pontatlanok, ugyanis beléjük lehet magyarázni, hogy Romániában nem kötelezőek a védőoltások – érvelt az új tervezet mellett Tar Gyöngyi.

A szenátusban sem tudják a késés okát

A tervezet képviselőházi megvitatásának halogatását a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnöke sem érti. László Attila lapunk megkeresésére elmondta,

a szenátus már több mint egy éve elfogadta az új jogszabálytervezetet, azóta többször is próbálták meggyőzni képviselőházi kollégáikat, és nem igazán értik, hogy mi a késlekedés oka.

Számára azért is megmagyarázhatatlan a halogatás oka, mert az új törvény egyebek mellett olyan kötelezettségeket foglal magában, hogy az államnak két évre előre kell gondoskodnia a kötelező védőoltások készleteiről vagy hogy az oltóanyagokat megfelelő körülmények között el kell juttatnia a háziorvosokhoz. Része az új előírásoknak a szülő informálásának kötelezettsége is, de ez nem oltási kötelezettséget jelent, hanem azt, hogy a szülő a tájékoztatás után hozza meg a döntést arról, hogy beoltatja-e gyerekét vagy sem – magyarázta László Attila.

Politikai okok a háttérben?

A képviselőház egészségügyi bizottságának titkára politikai okokat vél a késlekedés hátterében. Vass Levente megkeresésünkre elmondta, szerinte

azért akadt el a parlamentben az új jogszabály, „mert a szociáldemokrata párton belül különböző politikai és populista meggondolásból viták kerekedtek”.

„Legalább négy-öt olyan rendezvényen vettem részt, ahol az egészségügyi világszervezet és más szervezetek is nyomatékosan kérték a román kormánytól és a parlamenti bizottságoktól, hogy ezt a törvényt átvigyék. Az egészségügyi bizottság titkáraként, az RMDSZ parlamenti képviselőjeként azt tudom mondani, hogy ez nem az RMDSZ-től függ, mi is türelmetlenül várjuk, hogy a kormányzó pártkoalíció milyen pozícióba helyezkedik” – fogalmazott a helyzetről Vass Levente. Kérdésünkre arról is beszámolt, hogy a jogszabály elfogadásának nincs semmilyen szakmai akadálya:

olyan állapotban van a törvény, hogy elvileg akármelyik kedden döntés születhetne róla a szakbizottságban, utána pedig egy-két héten belül el lehetne fogadni a plénumban”.

Megérzése szerint egyébként a képviselőház el is fogadná az új jogszabályt, ha végre napirendre kerülne, ugyanis a képviselők többsége támogatja.