Megmentették a „lesben állók” elől a csónakázó vizében ragadt halakat

Simon Virág 2018. november 14., 19:54

Több száz, a marosvásárhelyi Víkendtelep csónakázó részén maradt halat mentettek meg a megyei vadász-horgász egyesület tagjai, valamint a Milvus Csoport szakemberei kedden. A halak nem tudtak visszaúszni a Marosba a zsiliprendszer miatt.

Fotó: Milvus Csoport

Halmentő akciót szervezett a marosvásárhelyi Víkendtelepen a horgászegyesület, ehhez csatlakozott a Milvus Csoport néhány biológusa is. Minden évben a csónakázó medencét a gáton levő zsilipek felnyitásával töltik fel a Maros vizével, és így sok halfaj bekerül a Víkendtelepet körülölelő vízbe.

{A}

Ősszel már nem a zsilipek megnyitásával, hanem a szűrökkel ellátott víztároló rendszeren keresztül engedik le a medence vizét, így a halak bennragadnak a csónakázóban. Előző években

a szemfüles horgászok kézzel, hálókkal emelték ki a sekély vízből a halakat,

illetve egy részük az első fagyok után elpusztult.

Fotó: Milvus Csoport

Mint Cernea Alexandrutól, a Maros megyei vadász-horgász egyesület képviselőjétől megtudtuk, már előző években is tervezték, hogy átmentik a halakat a Marosba, de erre csak idén került sor első alkalommal. Tulajdonképpen csapatostól odamentek a csónakázóba, s a sekély vízből kiemelték a halakat,  majd vízzel teli vedrekbe, edényekbe tették, utána pedig szabadon engedték őket a Marosban.

Megtudtuk, hogy legalább félezer kilogrammnyi halat mentettek meg, különböző fajtából. Cernea Alexandru azt is elmondta, hogy volt legalább kéttucatnyi 2–3 kilogrammos ponty, de

egy hét kilogrammos csukát is találtak,

s azonkívül sok olyan példányt, ami egy horgásznak nagy örömet szerzett volna, ha horogra akad.

Azért volt szükség erre a mentésre, mert az orvhalászok úgymond lesben álltak, s várták, hogy hálókkal vagy akár az elektromos árammal minél több halat begyűjtsenek. Úgy értékelem, hogy ez egy sikeres halmentő akció volt, jövőre is meg kell ismételjük

– összegzett az egyesület vezetője.

Fotó: Milvus Csoport

A Milvus Csoport biológusa, Nagy András Attila kérdésünkre elmondta, hogy nagyon sok halfajtát sikerült megmenteni, volt közülük védett faj is, mint például a bali, de volt nagyon sok szélhajtó küsz is. A biológus elmondta,

találtak invazív halfajtákat is, amelyek az többi hal ikráját eszik meg, ezeket nem engedték vissza a Marosba, hanem csalihalként használják majd a horgászok.

Nagy András Attila szerint fontos lenne, hogy a Víkendtelep vezetősége a következőkben a csónakázó kiürítésekor egyeztessen a vízügyi igazgatósággal, s a zsilipek megnyitásával engedjék le a medencében levő vizet is, így elkerülve, hogy a halak a csónakázóban ragadjanak. Amennyiben ezt nem tudják vagy nem akarják megtenni, a Milvus szakemberei a horgászegyesület tagjaival közösen jövőre is mentőakciót kezdeményeznek.