Milyen szerepe volt a papságnak az 1848–49-es forradalomban?
Az 1848–1849-es forradalmat székelyföldi vonatkozásban mutatta be az a megemlékező és tudományos konferencia, amelyet a szabadságharc 170. évfordulója alkalmából tartottak pénteken Csíkszeredában a Sapientia egyetemen.
A konferencia tematikája és vezérgondolata Székelyföld a magyar hazáért volt, ennek szellemében a szabadságharccal kapcsolatos előadások kerültek terítékre, székelyföldi és magyarországi előadóktól.
Balázs Lajos, az eseményt szervező Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Csíki Fiókegyesületének elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta,
szándékuk, hogy a hallgatósággal néhány sajátos történelmi tényt és tettet ismertessenek meg, amellyel a székelység valóban hozzájárult a magyar nemzet sorsának az alakulásához.
Soós Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja gratulált a szervezőknek, hogy évi rendszerességgel megszervezik a tudományos konferenciát, amely a magyar történelmet mindig egy olyan szegletből mutatja be, amelyet kevesen ismerhetnek. Kiemelte:
ahhoz hogy egy közösség fennmaradjon ápolnia kell kultúráját, hagyományait és szellemi örökségét.
A konferencia egyik előadásának témája A római katolikus papság mozgósító hatása a forradalom és szabadságharc székelyföldi eseményire volt. A Tamás Zsolt-József marosvásárhelyi kutató által tartott előadáson elhangzott, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc a székelyföldi régióban a római katolikus egyházat többrétű kihívások elé állította. Tényként kell kezelni – mondta –, hogy ez idő alatt
az egyházak, köztük a romai katolikus egyház is a forradalmi eseményeknek nem csak a részese, hanem alakítója, esetenként pedig irányítója is volt.
„Az adott korszakban annyira természetes volt, hogy a lakosság magatartását meghatározták a szószékről elmondott beszédek, hogy ennek a jelentőségét a legtöbb esetben sem a korabeli levelezések, sem az emlékiratok nem tartották fontosnak külön kiemelni. Egyértelmű viszont, hogy a forradalmi változások és utasítások ismertetése a sokszor írástudatlan lakossággal nem volt elképzelhető, azoknak a szószékről történő kihirdetése és magyarázása nélkül.
Tehát a forradalom egésze alatt tetten érhető volt a szószékek politikai célokra való felhasználása” – magyarázta az előadáson Tamási Zsolt.
Mivel a székelyföldi papság aktívan részt vett a forradalmi eszmék népszerűsítésében, ennek következtében a megtorlást sem kerülhették el.
Nem véletlenül tekintette ugyanis a forradalom és szabadságharc leverése után, a felelősségre vonáskor az osztrák katonai hatalom a nép vezetőinek a papságot.
A megtorlásban a legfontosabb katonai vezetők mellett, sok egyházi elöljáró áldozatául esett, többek között csíkszéki papok is – hangzott el.
{A}