Az Európai Unió 2019-es, Mies van der Rohéról elnevezett, kortárs építészeti díjára jelölték a gyergyószentmiklósi Larix Stúdió által tervezett csíkszentsimoni lovardát. A Böjte Csaba gyermekotthonához tartozó, újonnan épített lovarda az építész szerint „átlátszó formagyakorlat”.
Alig egy hónapja, hogy az Architektúra 6. regionális építészeti biennálén díjra jelölték a szentsimoni lovardát, a napokban pedig megjött a levél:
nemzetközi szinten is kiemelkedőnek ítélik a Larix Stúdió munkáját.
Köllő Miklós, az építészcsapat vezetője érdeklődésünkre elmondta, több szempontból is kihívást jelentett a tervezés. A székelyföldi, hagyományos faluszerkezethez igazodó építésznek alapszabály, hogy az egykori tizesek között nem ok nélkül voltak távolságok, hisz meggátolták a tűz elharapódzását. Továbbá azzal, hogy összeépülnek a települések „kiszorul közülük a táj, megszűnnek a vadfolyosók, s nyakunkon a medve” – fogalmazott.
{A}
Az ősök logikáját tisztelve a település részét képező volt kollektív-istállókhoz tervezték meg az ingatlant, amelynek méretei okozták a következő kihívást.
A lovarda funkciója ugyanis nem engedi meg egy nagy tömb részekre osztását, a robusztus építmény tájba illeszkedése mellett arra is figyelni kellett, hogy ez bizony jócskán meghaladja egy ház vagy csűr léptékeit.
Sok esetben lehetőség a nagy tömegű építmények tervezésénél, hogy beföldelik a domboldalba és zöld tető kerül rá, hogy a tájba illeszkedjen. Ez ebben az esetben Köllő szerint több okból sem volt megoldás: „elföldelni nem volt érdemes, az költségesebb lett volna. Messze van ide a domboldal, így először dombot kellett volna építeni. A zöldtetős megoldás ugyanakkor attól a szándékunktól is eltérített volna, hogy a lehető legtöbb helyi anyagot építsünk be az épületbe, azaz ne csak a kivitelezési munkálatok ára, hanem a tulajdonképpeni építőanyagárak is a helyi gazdasági körforgásban maradjanak.”
Gondban voltunk, hogy egy ilyen lebutított tömegű, teljesen banális, de ugyanakkor óriási épület mitől nem lesz zavaró a tájban, mígnem beugrott: ha az épületen átsejlik a táj, akkor talán feloldódik környezetében. Így kapta e projektünk az átlátszó formagyakorlat megnevezést” – fogalmazott az építész, bevallva, hogy adott pillanatban erkölcsi kérdéssé vált a szakembercsapat számára a terv: „A mára már közel hatezer gyerekről gondoskodó alapítvány s a ferencesek szegénységi fogadalma szellemében minden pazarlást kerülni szándékoztunk. Továbbá amellett, hogy részben pro bono dolgoztunk, ott tartottunk, hogy
Helyi anyagokat felhasználva, táj és építmény összhangját figyelembe véve készült el az a lovarda, amely most nemzetközi fórumon is figyelmet vívott ki. A kivitelező a Tig-Rad System Kft. volt. Vezetője, a sikeres fogathajtó és a Székelyföldi Lovasünnep szervezője, Bajkó Tibor azóta új megrendelést kapott. Benedekmezőn épül a szentsimoni lovarda alig módosított társa. Lehet, hogy prototípussá fog válni, mert viszonylag kis költségvetéssel nagy előrelépést jelent a székelyföldi lovaséletben – vélekedett a tervező.