Péter Szidónia, aki szüleitől, nagyszüleitől tanulta a kézműves tárgyak szeretetét

Baricz-Tamás Imola 2018. október 22., 15:37

Fontos a székelyföldi értékek megmutatását a magyar fővárosban – véli Péter Szidónia népi iparművész, a Budapesti Hagyományok Háza munkatársa, aki jelenleg Székelyudvarhelyen oktat. Vele beszélgettünk munkájáról, kézművességről. 

Péter Szidónia: A munkám a hivatásom, a szó legegyszerűbb értelmében Fotó: Péter Szidónia Facebook-oldala

Péter Szidónia népi iparművész a kézművesség fontosságát, szeretetét, értékét már gyerekkorában felismerte. „Mindannyian a szüleinktől, nagyszüleinktől láttuk, tanultuk a kézzel készített tárgyak fontosságát, szeretetét. Nagymamánk szőtt, font és horgolt, édesanyánk is állandóan alkot: sző, hímez, horgol, köt és gyöngyöt fűz. Azt gondolom,

a családban mindannyian szívesen foglalkozunk kézműveskedéssel, ebbe beleszülettünk”

– mondta elöljáróban Péter Szidónia, akinek lánytestvére és öccsei is gyakorló kézművesek.

Péter Szidóniától jelenleg Székelyudvarhelyen lehet az ékszerkészítést eltanulni Fotó: Míves Emberek Artera Alapítvány

Ő ékszerkészítéssel foglalkozik, munkája egyben hivatása is. Mint mondta, a mesterséggel 1995-ben ismerkedett meg, amikor egy hagyományismereti hétvégét töltött a marosvásárhelyi kántor-tanítóképző főiskola hallgatójaként a Mezőségen. Itt találkozott először a népi ékszerekkel, illetve gyönggyel díszített viseleti darabokkal, és mivel kézműves családba született, így nem volt kérdés, hogy mivel is szeretne foglalkozni.

„Budapestre 2013-ban költöztünk a nagyobbik fiunk tanulmányai miatt. Fél év múlva megkeresett a jelenlegi vezetőm, Beszprémy Katalin – azóta a Népművészeti Módszertani Műhely Oktatási és Közművelődési Osztályán dolgozom. Munkám legnagyobb része a kézműves képzések szervezése, módszertani gondozása, szakmai programok megvalósítása, kiállítások létrehozása” – mesélte az iparművész. Hozzátette,

A munkám a hivatásom, a szó legegyszerűbb értelmében. Minden nap azzal foglalkozhatom, amit a legjobban szeretek. Örülök a változatosságnak is, mely a munkám összetettségéből adódik. 

Azt is megtudtuk a népi ékszerkészítőtől, hogy a sárközi ékszerek a kedvencei, mivel nagyon változatos fűzéstechnikákat találtak ki az elődök, melyek remekül beemelhetőek a mai viseleti darabok kiegészítői sorába. A sötétbordó és a lilás árnyalatok a jelenlegi kedvencei – mondta.

{A}

Szidónia arra is kitért, hogy fontosnak tartja az itthoni értékek megmutatását a magyar fővárosban, és ebben partnere a főigazgató, Kelemen László, aki gyergyóditrói származású. „A minap a kilyénfalvi származású Kolozsi Kilián színművész, a Figura Stúdió Színház korábbi igazgatója nyitotta meg a Játéktól a mesterségig nevet viselő,  hallgatóink vizsgaremekeiből készült kiállításunkat. Pár napja a gyergyószentmiklósi ifjú Bajna György húzta a talpalávalót a Háromszék néptáncegyüttes bemutatóján. Salamon Éva, a húgom néhány hónapja a Hagyományok Háza képviseletében Manchesterben mutatta be az általa képviselt mesterséget. A gyergyószentmiklósi Páll Etelka növényi festésű gyapjú szőnyegei több hónapig voltak kiállítva. Szintén a gyergyószentmiklósi Gránátalma Egyesület hímző asszonyai Kisné Portik Irén néprajzkutató vezetésével is bemutatkoztak nemrég. A gyergyóremetei Molnár Szabolcs néhány napja muzsikusként a Háromszék Néptáncegyüttessel látogatott meg egy műsor erejéig” – sorolta Szidónia.