Cioloș a jövőről szeretett volna beszélni, de folyton a múltbeli „szerencsétlen döntései” kerültek szóba
Nem vállalt felelősséget a csíksomlyói búcsú UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára való felkerülésének elmulasztásáért Dacian Cioloș. A volt miniszterelnök csütörtöki csíkszeredai látogatásán beszélt a témáról. A székelyföldi medvehelyzetről is szó esett.
A Hargita megyei közösség számára keresett megoldásokat csütörtökön Csíkszeredában Dacian Cioloş volt kormányfő, a Románia100 platform és az Együtt Romániáért Mozgalom alapítója és vezetője, aki a Hunguest Hotel Fenyőben tartott sajtótájékoztatója után nyilvános vitán is egyeztetett a helyi lakossággal. A Románia100 platform által szervezett eseményen
a korábbi miniszterelnök elsősorban a jövőre vonatkozó elképzeléseit szerette volna ismertetni, az újságírók azonban sokkal inkább a múltbeli „szerencsétlen döntéseinek” okaira voltak kíváncsiak.
Negyedórás késés után érkezett meg a csíkszeredai találkozóra Dacian Cioloş és Oana Bogdan, az Együtt Romániáért Mozgalom két alapítója. Elmondásuk szerint székelyföldi látogatásukkal az volt a céljuk, hogy jobban megismerjék a Hargita és Kovászna megyében élők problémáit, ezáltal pedig hatékonyabb megoldásokat javasolhassanak ezekre.
Érdekesség, hogy Victor Ponta volt miniszterelnök szavaival ellentétben, amely szerint „Székelyföld nem létezik”,
a két politikus a csütörtöki találkozón többször is használta a Székelyföld megnevezést a két magyar megye esetében,
és hosszan beszéltek arról, mennyi remek lehetőség rejlik ezekben főként a gasztronómia, a turizmus és a kultúra miatt. A sajtótájékoztatón jelenlévő újságírók figyelmét azonban nem sikerült elterelniük ezzel a Cioloş-kormány korábbi, a Hargita megyeieket kedvezőtlenül érintő döntéseiről.
{A}
Az egyik fő témaként a medvék túlszaporodása került terítékre, amely azt követően vált aggasztóvá, hogy a Cioloș-kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. A volt kormányfő ezzel kapcsolatosan elmondta: miután több politikai párt több mint 25 évet kormányzott Romániában és számos rossz döntést hozott, ezek helyett sokkal könnyebb egy olyan független kormányt hibáztatni, amely csupán egy évig kormányzott parlamenti többség nélkül. Mint mondta, a medvék helyzetét nem lehetett megoldani egyetlen év alatt, és
a döntés, amelyet akkor hoztak, a medvepopuláció-feltérképezés átláthatatlanságának következménye volt.
{K1}
Arról is beszélt, hogy kétféle kiemelési kvóta létezik: trófea- és állományszabályozó, utóbbit akkor alkalmazzák, ha bizonyítottan túlszaporodnak a vadállatok egyes területeken. Így, mivel Romániának az uniós csatlakozás óta eltelt jó pár év ellenére sincs még mindig egy működőképes eljárása a populáció felmérésére,
szerinte azt sem lehet bebizonyítani, hogy túlszaporodásról van szó az uniós szinten védett állatnak nyilvánított medvék esetében.
Ennek hiányában pedig Cioloş szerint a korábbi kormányok csak tűzoltás-szerűen adtak kilövési engedélyt a vadásztársaságoknak, hosszútávon azonban ez nem megoldás. Hozzátette: a vadászat önmagában amúgy sem oldja meg a medveproblémát, hiszen emellett számos egyéb tényező is befolyásolja azt, mint például a törvénytelen fakitermelés és gyümölcsszedés, illetve az is, hogy az emberek behatoltak az életterükbe.
A korábbi miniszterelnököt arról is kérdeztük, hogyan történhetett meg, hogy bár az UNESCO illetékes bizottsága a Cioloş-kormány idején tárgyalta a pályázatot, a csíksomlyói búcsú sem akkor, sőt azóta sem került fel a szellemi kulturális örökségi listára. Válaszát azzal kezdte, hogy felelősséget vállal minden miniszterelnökként meghozott döntéséért, és az RMDSZ-től is elvárná, hogy ő is felelősséget vállaljon azokért a dolgokért, amelyeket tett, illetve azokért is, amelyeket nem tett meg.
Emlékeztetett, hogy a csíksomlyói búcsút egy korábbi kormány terjesztette fel az UNESCO-listára, de az elfogadásáról szóló ülést csak később, már az ő kormányzása idején tartották. Ezen az UNESCO illetékes bizottsága technikai jellegű hiányosságokat fedezett fel a pályázatban, és kérte, hogy egészítsék ki a dokumentációt, a döntést pedig elhalasztotta.
– nehezményezte a volt kormányfő.
A Románia 100 (RO100) platformot tavaly májusban alapította Dacian Cioloș korábbi miniszterelnök, aki a 2015-ös bukaresti Colectiv szórakozóhelyen történt tömegkatasztrófa miatt lemondott Victor Pontatól vette át az év végén a miniszterelnöki széket, megbízatása pedig 2017 elejéig szólt. Ezt követően a volt kormányfő korábbi kabinetjének néhány tagjával megalapította a Románia 100 platform nevű egyesületet, amelyet egy aktív közösségi mozgalomként tartanak számon. Cioloș meghatározása szerint a RO100 célja a civil és politikai szféra átalakítása az ország valódi fejlődési potenciáljának kihasználása érdekében. Ebben az évben továbbá Cioloş kérvényezte egy új politikai párt bejegyzését, a Románia 100 platformból kiváló új alakulat neve Románia Együtt Mozgalom lett. Hozzátette, a kettő ennek ellenére kapcsolatba marad: a RO100 továbbra is egy civil szervezet lesz, amelynek célja átvenni a létező energiákat, és átvezetni azokat egy politikai projektbe, amellyel már az új párt fog foglalkozni. Nemrég Cioloş arról is beszélt: nem kizárt, hogy jelöltetni magát a 2019-es államelnök-választásokon.