A bizonytalanba nem fektetnek be Sepsiszentgyörgyön

„Kockázatos kalandnak” tartja az üresen álló, omladozó sepsiszentgyörgyi kultúrpalota bérbe vételét Antal Árpád, a város polgármestere, amíg az ingatlan tulajdonjoga nem tisztázódik.

A székelyföldi elöljáró azt követően szólalt meg a témában, hogy a napokban Vasile Neagovici a Frăția Szabad Szakszervezeti Szövetség (CNSLR Frăția) egyik helyi képviselőjeként vetette fel, hogy próbálja megszerezni a szakszervezetek beleegyezését arra, hogy felajánlja a városnak a kihasználatlan épületet. Az érdekvédelmi szövetség országos vezetése pedig támogatja az elképzelést, még csak a többi szakszervezetnek kellene rábólintania.

{A}

Neagovici hangsúlyozta, lépéskényszerben vannak, mert

ha a tulajdonjog rendezése évekig elhúzódik, annyira tönkremegy az épület, hogy már csak a telek lesz értékesíthető.

A város viszont közpénz befektetésével felújíthatná, megmenthetné az ingatlant, újra bevonva a művelődési élet körforgásába, részletezte a szakszervezeti bizalmi.

Antal Árpád polgármester azonban nem látja kivitelezhetőnek ezt a tervet. Mint rámutatott, a művelődési házat a közösség adólejeiből építették, a kommunista rendszerben kapta meg a szakszervezet. A rendszerváltás után a szakszervezetek bejelentkeztek jogutódnak, ám húsz év alatt sem sikerült a tulajdonjogot tisztázni – idézte fel az elöljáró. Értelmezése szerint az önkormányzatnak kellene a jogutódnak lennie,

a szakszervezetek az országban sok ingatlant – szállodákat, művelődési házakat – bitorolnak.

Sepsiszentgyörgy polgármestere egyúttal arra is emlékeztetett, hogy évek óta perelnek a már egymillió lejt is meghaladó helyi adóhátralékért, lehet néhány év múlva ez is lezárul, és akkor a tartozás fejében megkapják az ingatlant. A bérbevételt az is akadályozza, hogy nem tisztázott, ki az  ügykezelő, ezért húzódik a per is, de ezért jogilag nincs akitől bérbe venni az épületet.

– adott hangot aggályainak Antal Árpád, mondván, amúgy őt is zavarja a kultúrpalota állapota. Ám – tette hozzá – az is elmondható, hogy a városban az omladozó épületek általában nincsenek helyi tulajdonban. Ilyen a kultúrpalota mellett a posta székházaként működő egykori Hungária szálló, a Román Autóklub tulajdonában levő egykori vágóhíd, vagy éppen az egykori dohánygyár műemléképülete.