Székelyföldön az országosnál is kevesebb kötelező lakbiztosítást kötnek
Országos szinten csak minden ötödik lakás van bebiztosítva, ami nagyon kevés annak fényében, hogy Romániában egyre szélsőségesebb az időjárás. Székelyföldön még az átlagosnál is kevesebb kötelező lakásbiztosítást kötöttek az elmúlt évben. Szakértővel beszélgettünk ennek okairól.
Raed Arafat, Sürgősségi Esetek Országos Felügyelőségének (DSU) vezetője egy sürgősségi esetekben érdekelt szakértők konferenciáján beszélt arról, hogy a lakosság nem veszi komolyan a kötelező lakásbiztosítások megkötését, holott ez nagyon fontos. A DSU vezetője szerint
egyre szélsőségesebb az időjárás Romániában: a korábbi évtizedekhez képest sokkal gyakrabban van mindent elpusztító szárazság, amelyet erős széllökések és árvizek váltanak fel.
„Korábban tíz évben egyszer volt szárazság, most majdnem minden második évben ilyen jelenségnek lehetünk a tanúi. Gyakran vannak földcsuszamlások is. Az átlaghőmérséklet 1901 és 2015 között 1,96 Celsius fokkal nőtt. 2002-ben Făcăieni faluban egy kétperces vihar nyomán elhunyt 3 személy, 14 megsérült, 33 ház eltűnt a föld felszínéről és újabb 395 részlegesen megrongálódott. 2016-ban a Maros megye egy részén is végigsöprő, amúgy csak tíz percet tartó viharos szélben több ház és középület is megrongálódott. 2017-ben Temesváron volt erős vihar, amelynek során 8 ember életet vesztette és 67 orvosi segítségre szorult. Ezek a szélsőséges időjárási jelenségek szokatlanok számunkra, de fel kell készülnünk rájuk” – mondta Arafat, aki szerint fontos, hogy az emberek tudják, hogy
egy természeti katasztrófa esetén házak, javak nélkül maradhatnak, ha nincsenek bebiztosítva.
{A}
A kötelező lakásbiztosítást felügyelő országos felügyelőség (PAID) nyilvántartása szerint idén az év első felében 1 690 193 lakásbiztosítást kötöttek az országban, valamivel többet, mint egy évvel korábban, amikor a félévi szám 1 672 974 volt. Országos szinten 7 238 974 lakhatásra használható ingatlannak nincs kötelező biztosítása.
Egy nemzetközi biztosítótársaságnál dolgozó, általunk megkérdezett szakember szerint
Ez részben azért van, mert az évi 20 eurós kötelező biztosítás csak a nevében kötelező, jelenleg senki nem ellenőrzi, hogy ez valóban megvan-e vagy sem. Másrészt ez a kötvény árvizek, földrengés és földcsuszamlás esetén használható fel, s Székelyföldön ezek a jelenségek ritkák. „Kovászna megyében, ahol viszonylag gyakran vannak kisebb földrengések, elég sok kötelező biztosítást kötnek az emberek, de Hargita és Maros megyében, amikor ezt ajánljuk nekik, akkor gyakran azt mondják, hogy ezen a vidéken földrengés, árvíz és földcsuszamlás szinte nincs is, így inkább nem kérnek az adónak nevezett biztosításból. Azt is figyelembe kell venni, hogy voltak olyan nagyobb méretű természeti katasztrófák, amelyek után az állam kivétel nélkül mindenkinek segélyt utalt ki. Ezzel a gesztussal nem arra bátorította az embereket, hogy a jövőre nézve ne biztosítsák be javaikat” – mondta a szakértő.
A szakértőtől megtudtuk, hogy a kötelező biztosítás esetében a megtéríthető kár értéke maximum 20 ezer euró, s ezt a kötvényt nem a biztosítótársaságok, hanem a PAID országos hatóság intézi, hozzájuk megy be a befizetett összeg, s ők fizetik a kártérítést is. (A PAID 2016-ban 543 esetben, 2017-ben 559 esetben fizetett kártérítést). Megkérdeztük, hogy Maros és Hargita megyében az elmúlt évben, tudomása szerint milyen esetekben volt ilyen kifizetés. A biztosítási szakértő elmondta, hogy Borszék és Tölgyes környékén földcsuszamlások, pár másik helyen pedig árvíz miatt keletkezett károk esetében fizetett a PAID. Kiemelte,
A törvény értelmében fakultatív biztosítást csak a kötelező lakásbiztosítás mellett lehet megkötni. Ezt a legtöbb biztosítótársaság betartja. A fakultatív biztosítás összege függ attól, hogy mekkora összegre kötnek biztosítást az érintettek, s mire vonatkozik a biztosítás.
Legtöbb esetben a tűzesetek, betörések, tömbházak esetében az áztatások esetében nyújt védelmet a fakultatív biztosítás.
Székelyföldön a biztosítótársaságok rövidzárlat miatt keletkezett tűz, szomszédok áztatása, csőrepedés miatti rongálás nyomán fizettek a lakástulajdonosoknak. De viharos szél által kifedett házak tulajdonosainak is fizettek a biztosítók.
Raed Arafat szavaira reagálva, az általunk megkérdezett szakértő azt mondta, hogy véleménye szerint azzal lehetne a lakástulajdonosokat
a kötelező lakásbiztosítás megkötésére buzdítani, ha kiterjesztenék a kötvényben szereplő károk jegyzékét,
vagyis a kötvény nemcsak földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetén „védné” az érintetteket. Ez azonban nem tetszene a biztosítótársaságoknak, akiknek a „tortájából” az állam már levágott egy szeletet azzal, hogy elvette a 20 euró értékű kötelező biztosítást, s átutalta ezt a PAID-nak.