Iskolai fegyelmezés, de hogyan?
Minimális eszköztár áll a pedagógusok rendelkezésére a problémás gyerekek fegyelmezésére – állítják a megkérdezett tanügyi illetékesek. Míg néhány évtizede, hallgatólagosan elfogadott volt a testi fenyítés az iskolákban, manapság súlyos szankciók érhetik azt a pedagógust, aki ezt teszi.
A vonatkozó jogszabályok szerint nem állíthatják sarokba, nem tehetik ki az órákról a pedagógusok a tanulókat, illetve nem alázhatják meg és nem diszkriminálhatják őket.
Tilos a testi fenyítés minden formája,
ugyanakkor törvényszegésnek számít a térdeltetés vagy az, ha a tanár arra kényszeríti a diákot, hogy állva vegyen részt az órán.
– közölte érdeklődésünkre Görbe Péter. Hargita megye főtanfelügyelőjétől annak apropóján érdeklődtünk, hogy az utóbbi időben egyre több hírt lehet olvasni arról az országos sajtóban, hogy szülők panaszt emeltek pedagógusok ellen, mivel azok testi fenyítést alkalmaztak a velük vagy az osztálytársaikkal szemtelenkedő iskolásokkal szemben. Erre egyébként nemrég Hargita megyében is volt példa, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban, ahol az esetet követően a tanárt el is bocsájtották az iskolától.
{K1}
„A szabályok egyaránt vonatkoznak az iskolásokra és a pedagógusokra is, amennyiben egyik fél részéről kihágás történik, azt az iskola vezetősége kivizsgálja, majd a helyzet súlyossága szerint szankciókkal sújtja az illető diákot vagy oktatót. Ez akár az iskolából való elbocsátást is jelentheti. Aki viszont nem érzi jogosnak a rá kihágott büntetést, az a tanfelügyelőséghez fordulhat a helyzet további kivizsgálásáért” – magyarázta Görbe Péter. Véleménye szerint,
a pedagógusnak kevés eszköz áll a rendelkezésére az iskolások fegyelmezését illetően, ezért fontos, hogy a szülők is arra intsék gyerekeiket, hogy megfelelően viselkedjenek az iskolában.
Elmondta, többször találkoztak már olyan esettel, hogy a tanár „kicsit hangosabban szólt rá egy diákra”, ezt követően pedig már annak szülei panaszt tettek az iskola tantestületénél vagy a tanfelügyelőségen.
„Lassan a tanár az utolsó ember lett az oktatási rendszerben. Sajnos nincs a kezében olyan eszköz, amellyel a fegyelmezetlen gyerekeket kordában tudná tartani.
{A}
A tenyeres néha jól elmenne még,
mivel a fegyelmezésre igenis szükség van a problémás gyerekeknél” – fogalmazott érdeklődésünkre Albert Gábor Árpád, a tusnádi Imets Fülöp Jákó Általános Iskola igazgatója. Szerinte nagyon megváltozott a mentalitás, ma már szinte mindig a gyereknek adnak igazat a szülők, a tanár szava mit sem ér. Néhány évtizeddel ezelőtt – folytatta – rend volt az iskolákban, a szülők adtak a tanár szavára. „Félreértés ne essék,
nem azt mondom, hogy erőszakosan kell bánni a gyerekkel, viszont ha egy kicsit a fenekére lehetne csapni, biztosan jobban menne a szorzótábla, az olvasás, a fegyelemről nem is beszélve.
Természetesen mindennek a kiindulópontja a család, amit az első hét évben a gyerek lát, azt hozza magával az iskolába is” – húzta alá az intézményvezető.
„Tanárként nap mint nap tapasztaljuk a diákok részéről, hogy már verbálisan is visszaélnek. Sokukra már nem jellemző az a fajta tiszteletadás, amit régen az iskolások tanúsítottak az oktatóikkal szemben” – mondta a téma kapcsán Felszegi Réka, a homoródalmási Dávid Ferenc Általános Iskola vezetője. Az igazgató is úgy látja,
Vélemény szerint az erőszak nem megoldása, viszont „valamilyen módon meg kell húzni egy vonalat, hogy meddig mehet el egy diák”. Farkas Zoltán Béla, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium igazgatója a következőképp látja: „nyilván az utóbbi évtizedekben
megváltozott a társadalmi hozzáállás a pedagógus és a tanuló közti viszonyt illetően, a megváltozott körülményekhez pedig alkalmazkodni kell.
A legnagyobb gond az, hogy a tanárok egy része nem képes lépést tartani a változással, s az ebből felmerülő új helyzetekkel” – fejtette ki véleményét.