Jön az idei harmadik leépítési hullám a tanügyben
Ismét nyugtalanság lett úrrá az oktatásban dolgozók körében a leköszönt oktatási miniszter utolsó, leépítéseket előíró rendelete miatt. A tárca kimutatása szerint a Hargita megyei többletállások száma meghaladja a nyolcvanat. A megyei tanfelügyelőségen lázasan dolgoznak a helyzet megoldásán.
Felháborodást és nyugtalanságot keltett az oktatásban dolgozók körében, hogy a néhány napja lemondott tárcavezető, Valentin Popa egy több mint négyezer tanügyi állás megszüntetéséről szóló miniszteri rendeletet adott ki. A 2018/4884-es számú szabályozás nem található meg a minisztérium honlapján sem, a fórumokban egymástól érdeklődnek a tanügyben dolgozók a rendelet tartalmáról, néhányan arra panaszkodnak, hogy az internetről is sorra tűnnek el a rendelet belinkelt másolatai.
A minisztériumi kimutatás szerint a Hargita megyei oktatási rendszerben a többletállások száma megközelíti a kilencvenet, ezek közül 82 közoktatási állás, további 5 posztot pedig a speciális oktatásban kellene megszüntetni. A minisztérium által korábban kért megszorítások alkalmával majdnem ugyanekkora leépítést végeztek, ám időközben ismét megnőtt a posztok száma, így
elkerülhetetlen az újabb költségcsökkentő intézkedés
– tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a tanév 34 helyett 37 hetes lesz, és ez a pedagógusi normák kiszámításánál többletet eredményez, akárcsak az ötödikes és hatodikos diákok tanóraszámának növelése, illetve a tanévkezdés óta állásokat generálnak az elemi oktatásban azok a tanórák is, amelyeket tanároknak kell megtartaniuk. Így annyi többlet keletkezett, hogy a tavaszi leépítés dacára újabb megszorításokra van szükség.
Most viszont kivétel nélkül pedagógusi állásokat kell megszüntetni a Hargita megyei oktatási rendszerben, ráadásul azonnal, különben nem tudják folyósítani a béreket.
Ezt egy központi informatikai alkalmazással végzik el, de amíg egyetlen iskolában is magasabb az állások száma a diáklétszám szerinti fejkvótás finanszírozás alapján meghatározottnál, addig inaktív a fizetésalapok jóváhagyásához szükséges gomb.
„Nagy valószínűséggel nem tudjuk elérni, hogy a megye beleférjen ebbe a keretbe. Nem tudom, mi lesz” – fogalmazott Görbe Péter.
A szaktárca által elrendelt újabb megszorító intézkedések ellen közleményben tiltakozik az oktatásban dolgozók mindkét szakszervezete. A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség súlyosnak nevezi azt, hogy a minisztérium még csak nem is egyeztetett a tervezett intézkedésről a szakszervezetekkel, miközben ez törvényes kötelessége lett volna. Kilátásba helyezték ugyanakkor azt is, hogy
jogi úton érik el a szabályozás hatályon kívül helyezését, amennyiben ezt a szaktárca nem teszi meg önként.
A rendelet érvénytelenítését kéri a Tanügyi Szabad Szakszervezet is az új, megbízott oktatási miniszternek, illetve a kormányfőnek címzett nyílt levelében. Utóbbi is azt nehezményezi, hogy a tárca nem konzultált az érintett felek képviselőivel a tervezett megszorításokról, ugyanakkor azt is kifogásolják, hogy a rendeletet nem jelentették meg a Hivatalos Közlönyben, miközben álláspontjuk szerint az egy törvényerejű szabályozás.
Egy újabb, éjszaka elrendelt intézkedésnek nevezte a minisztériumi rendeletet megkeresésünkre Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei területi vezetője, megjegyezve, hogy ez idén már a harmadik leépítési hullám a megyei oktatási rendszerben. Szerinte a leépítéseket részben osztály- és iskola-összevonásokkal fogják kivitelezni.
„Reggel hatkor felköltik és sétáltatják a szerencsétlen gyermekeket egyik faluból a másikba, csak estére érnek haza, és akkor csodálkozunk, hogy megutálják az iskolát” – fogalmazott az intézkedés várható eredményéről a szakszervezeti vezető.