Katolikus papírkincsek az udvarhelyi múzeumban
Közel öt évszázad papír- és templomi kincseiből mutatja meg a legkülönlegesebbeket a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban kedden délután hat órakor megnyíló kiállítás.
A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltára immár tíz éve tárolja szakszerűen és teszi kutathatóvá a régi plébániai szekreterek, irattartó ládafiák udvarhelyszéki kincseit, illetve a hozzájuk kötődő liturgikus tárgyakat. A Katolikus papírkincseink című kiállítás létrejöttéhez az igény társult az álommal – mondta el boldogan a rendkívüli tárlat rendezője, Bernád Rita Magdolna főlevéltáros. Ezáltal
a hívek is láthatják mindazt a történelmi anyagot, amelyet hitben élő őseik létrehoztak,
a későbbiek pedig megőriztek, és amire a maiak, illetve az eljövendő nemzedékek is büszkék lehetnek.
„A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár a millenáris múlttal rendelkező püspökség székhelyén létrejött püspökségi, 1991 óta érsekségi és káptalani levéltárakon kívül magában foglalja a kolozsvári Státus, a gyulafehérvári papnevelő szeminárium, valamint a főesperességi központokban létesített kilenc gyűjtőlevéltár iratanyagát is” – összegezte a főlevéltáros. Az erdélyi püspökség, ma gyulafehérvári érsekség nagy területi kiterjedtsége gyűjtőlevéltárak létesítését indokolta a főesperesi és egyházközségi iratgyűjtemények összesítésére. A Kárpát-medencében egyediként 2003 és 2016 között a történelmi Erdély kilenc főesperesi székhelyén kilenc gyűjtőlevéltár jött létre. A székelyudvarhelyi 2008 óta teszi elérhetővé az egyházi intézmények iratanyagát.
A székelyudvarhelyi főesperesi kerület megőrizte a régi vármegyei határokat – három mai megyében is vannak egyházközségei. Azonos nagyságú a szatmári egyházmegyével, gyűjtőlevéltárának iratanyaga pedig főegyházmegyei szinten a második leggazdagabb.
– mutatott rá a főlevéltáros. Egyedi módon négy fejedelemkori oklevéllel is büszkélkedhet, mint Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem oklevelei (1625, 1631) az atyhai plébániai levéltárból vagy Brandenburgi Katalin oklevele 1630-ból, amely a vágási plébánia iratai közül került elő. Az említettek a Barcsay Ákos fejedelemtől való okirattal együtt ugyancsak megtekinthetők a kiállításon.
{A}
A szerzetesrendek udvarhelyszéki működésének egyik legmutatósabb relikviája a Mária Kongregáció pergamenre készült jegyzőkönyve. Festett címlapja, címerei művelődéstörténeti szempontból is jelentőssé teszik.
Akinek eddig nem sikerült betekintenie egy plébániai levéltárba, most „kihozzák” számára: irattípusonként szemlélheti meg az anyakönyvet, a plébániai ügyviteli, háztörténeti és gazdasági iratokat, a tematikus köteteket, mint a Domus Historia, a tervtárat és a személyi hagyatékok értékeit.