Bizonyított: világszinten is nagyon gyors az internetünk
Noha eddig is sejtettük, most hivatalosan is bizonyítást nyert: nagyon gyors az internet Romániában. Az ország ebben a tekintetben ötödik helyen áll a világon egy olyan kutatása szerint, amelyben 200 ország internethálózatát hasonlították össze. De miért is ilyen gyors az internetünk? Két magyarázat is létezik.
Második alkalommal készített világszintű felmérést az internet gyorsaságával kapcsolatosan a Cable.co.uk portál. A nemrég nyilvánosságra hozott tanulmányt 163 millió sebességmérés előzte meg 200 országban 2017. május 30. és 2018. május 29. között. Mint ebből kiderült, a korábbi (2016–2017) felméréshez képest 23 százalékkal nőtt az internet átlagsebessége világszinten, 7,40 Mbps-ról 9,10 Mbps-ra. A Mbps (Megabit/secundum) a sávszélesség/adatátviteli sebesség mértékegysége, és azt jelzi, hány megabitnyi adat átvitele valósul meg másodpercenként.
Románia az előző felméréshez képest idén 13 helyet lépett előre a ranglistán, ezáltal pedig ötödik lett világszinten.
A felmérés szerint Szingapúr rendelkezik a leggyorsabb internethálózattal a világon (60,39 Mbps-os letöltési sebesség), ott átlagosan mindössze 11 perc és 18 másodpercbe telik egy 5 gigabájtos HD (High Definition, magyarul Magas Minőség) felbontású film letöltése. A második helyen Svédország áll (46 Mbps, 14:50 perc), és Dánia a harmadik (43,99 Mbps, 15:31 perc). Románia a jelentős előrelépés után felzárkózott az ötödik helyre 38,60 Mbps-sel, nálunk az említett jó minőségű film letöltéséhez 17 perc és 41 másodpercre van szükség.
A lista végén szereplő országokban ezzel szemben több tíz órába telik a filmek letöltése:
a harmadik leglassúbb internethálózattal a közép-ázsiai Türkmenisztán rendelkezik (0,56 Mbps, 20:22:25 óra), ezt követi a délkelet-ázsiai Kelet-Timor (0,49 Mbps, 23:13:15 óra), a rangsor végén pedig a délnyugat-ázsiai Jemen áll 0,31 Mbps-sel, ott a film letöltéséhez átlagosan 36 órára, 52 percre és 20 másodpercre van szükség. A globális átlagsebesség egyébként 9,1 Mbps, ezt pedig csupán 67 ország haladja meg a 200-ból. A rangsor elejét Európa uralja, a legjobban szereplő 50 ország közül 36 található a kontinensen.
A kutatáshoz csatolt térképen is látszik, hogy szinte az egész Európa élvezi a gyors internetsebességet, más kontinenseken azonban jóval kevesebb olyan ország található, amelyek élen állnak az internet gyorsaságának tekintetében. A leginkább Afrika van lemaradva, ott egyedül Madagaszkár szerepelt jól (22. hely). Észak-Amerika szintén jó eredményeket ért el, Dél-Amerika azonban fényévekkel el van maradva az előbbi kontinenshez képest. A legnagyobb és legnépesebb kontinens, Ázsia érte el a leginkább vegyes eredményeket, hiszen hozzá tartozik többek között a listavezető Szingapúr vagy a szintén előkelő helyen álló Japán, de ugyanakkor a 180. helyen szereplő Afganisztán és az utolsó helyeken álló már említett országok is.
A szakemberek szerint egyébként egy családnak vagy egy kisebb vállalkozásnak legalább 10 Mbps-os átlagsebességű internetre lenne szüksége, ezt azonban 136 ország nem éri el a kutatás szerint.
Arról, hogy miért ilyen gyors a romániai internet, számos külföldi oldalon is cikkeztek már, pontos válasz azonban nem létezik. Egyesek szerint az játszhat közre, hogy az ország viszonylag későn kapcsolódott be a digitális korba, és egyből a legjobb technológiákat kezdte el használni, mások szerint az ok a piaci szabályozás kezdeti hiányossága. Az ENSZ mellett működő Nemzetközi Távközlési Egyesület is foglalkozott már a témával egy tanulmányban. E szerint
amikor a nagy sebességű internet iránti igény nőni kezdett Romániában, a mai neves internetszolgáltatók még nem is léteztek.
Ezért aztán a szükségletek kielégítése érdekében a hozzáértő vállalkozók elkezdték elindítani az úgynevezett szomszédos hálózatokat: ezek olyan kicsi, lokalizált rendszerek, amelyek csak néhány lakás ügyfélkörét szolgálják ki. Eleinte ezek csak helyi hálózatok voltak, így a szomszédok megoszthatták egymással a zenét, amit letöltöttek, vagy együtt játszhattak.
{A}
Aztán, mivel egyre többen csatlakoztak, a helyi hálózatüzemeltetők egyre több pénzt kerestek, és úgy döntöttek: a helyi hálózatokat kényelmesen arra használják, hogy olcsó, nagy sebességű internetet adjanak el egy adott területen, ehhez pedig felső kábeleket telepítettek. Ezek a szolgáltatók a mai napig nem kényszerültek rá arra, hogy föld alatti hálózatokat alakítsanak ki, ezért számos városi területen elérhető a viszonylag olcsó szeléssavú infrastruktúra. A jelentés szerint a romániai gyors internet nagyrészt a szomszédos hálózatok ezen egyedülálló jelenségének tulajdonítható.