Összefonódó hagyományszálak a csíkmadarasi néptáncegyüttesnél
Évtizedekre visszanyúló hagyománya van Csíkmadarason az ének-, tánc- és hangszereszene-oktatásnak, művelésnek. Az idősebb korosztály jó példát mutat a fiataloknak, a cél, hogy minél többen helybéli megismerje a falu táncait, népdalait.
Olyan felnőttekből alakult 2007-ben a jelenlegi Csíkmadarasi Néptáncegyüttes, akik ifjúkorukban a néhai Miklós Márton által vezetett csoportban is táncoltak. Ő volt az, aki nemcsak a néptáncot, hanem muzsikálást is oktatott. Ugyanakkor csatlakoztak a csoporthoz fiatalok is, mivel annak vezetői úgy gondolták, hogy utánpótlásképzés nélkül hosszú távon nem fenntartható a működésük – tudtuk meg Bíró Évától, a néptáncegyüttes vezetőjétől.
„Bevontunk gyerekeket is, így a tánccsoportba folyamatosan bekerülnek iskolás, sőt óvodáskorúak is. Elsődleges célunk az volt, hogy az örökségbe kapott hagyományainkat életben tartsuk, felelevenítsük, ugyanakkor teremtsük meg az áthagyományozódás lehetőségét. Tavaly ősztől szervezett formában is elkezdtük a táncoktatást az óvodában és az iskolában, Szalay Zoltán jár hozzánk oktatni, együttműködve Antal Rózsikával. Nagyon jó dolog, hogy élő zenére tanulnak a gyerekek táncolni, ugyanakkor a népdalainkat is elsajátítják. Ebbe a programba bekapcsolódtak a pedagógusok is. Örvendetes tehát, hogy mindenki fontosnak és szívügyének tartja azt, hogy oktatáson kívül gondoskodjon a saját gyerekcsoportjáról, hogy kellőképpen tudjanak odaállni az ügyhöz.”
Ugyan a hagyományőrző csoportban folyamatosan zajlik az utánpótlásképzés, a fiatalok nem állandó tagjai a társaságnak, hiszen egyetemre mennek, családot alapítanak, ám így is 40–50 személy kapcsolódik be állandó jelleggel a tevékenységükbe. Ők évente az ünnepkörök alkalmával megszervezett rendezvényeken lépnek fel, de nemcsak a faluban, hanem minden olyan településen, ahová elhívják őket. Ugyanakkor Magyarországon is rendszeresen bemutatják az éppen újratanult népi hagyományokat. Elsősorban helyi táncokat tanulnak, mert az a cél, hogy ezeket minden csíkmadarasi gyerek elsajátítsa.
A „néptáncos ügyet” nagymértékben segíti a már tizenöt éve a településen nyaranta megrendezett hagyományőrző tábor, hiszen ilyenkor a kézműves foglalkozás mellett egy hétig intenzíven foglalkoznak a résztvevő gyerekek a néptánccal, a hangszertanulással, vagy a népdalokkal.
„A következő táborig a gyerekek az előző táborban tanult népdalokból élnek.
Viszont nagyon komolyan hozzááll az ügyhöz az iskola zenetanára és a pedagógusok. Az iskola keretében szervezzük a Bálint Lajos Népdalvetélkedőt. Bálint Lajos volt az, aki Miklós Márton után folytatta a tánccsoport életben tartását. Szinte mondhatni, tőle vettük át a stafétát” – magyarázta Bíró Éva.
{A}
Elmondta, tavaly sikeresen pályáztak a Csoóri Sándor Alaptól, így népviseletet, hangosító berendezést, valamint az oktató bérét is sikerült finanszírozni. Ebben az évben is sikeresen pályáztak, ugyanakkor szintén pályázati pénzből szerezték be a korábbi években a hangszereket és népviseleteket, valamint a zenekari ruházatot. A csíkmadarasi vonószenekarnak, valamint a gyerekfúvósoknak is fellépő ruhát és egy cimbalmot tudtak vásárolni.
„A kapcsolat megvan a csoportok között, és utánpótlásképzésünk nemcsak a táncoktatást öleli fel, hanem a hangszeroktatást is. A hagyományőrző csoportnak élő zenekara van, ami manapság nagyon ritka”– mutatott rá a vezető.
Úgy véli, a falu életében meghatározó szerepe van a táncegyüttesnek, példaértékű az, hogy idős emberek fontosnak tartják, és időt szakítanak arra, hogy bemutassák a fiataloknak a hagyományokat. „Ezek az emberek nemcsak kimondottan a színpadi produkciójukkal képviselik a települést, de a mindennapokban is aktívan kiveszik a részüket. Bármilyen jellegű munkálat, tevékenység van – vendégfogadás, szervezés, közmunka – ők azok, akik elsősorban segítenek. Reménykedek abban, ha a mostani 259 iskolásunk közül csak negyvenen is vesznek részt aktívan a csoportban, azért a többi gyerek lelkében is el van már ültetve kultúránk szeretetének a magja. És ha ők majd felnőttként tartják majd fontosnak mindezt, és a gyerekeiket ebbe az irányba terelik, akkor megalapoztuk egész kultúránkat”– hangsúlyozta Bíró Éva.
Fazakas Dénes, Fazakas Anna, Bálint István, Bálint Erzsébet, Bálint László, Bálint Gizella, Bálint Sándor, Bálint Emma, Péter Dávid, Péter Katalin, Bíró László, Bíró Éva, András József, András Anna, János József, János Tímea, Balázs Attila, Balázs Csilla, Antal Károly, Antal Piroska, Baricz Levente, Baricz Csilla, Péter László, Péter Klára, Fazakas Barbara, Fazakas Borbála, Veress Emese, Gál Fanni, Sándor Mónika, Szőcs Renáta, Tamás Tímea, Balázs Katalin, Ördög Bernadett, Bíró János, Bíró Nándor, Kiss Andor, Balázs Csaba, Bálint Krisztián, Kristóf Zsolt, Fazakas Máté, Dombi Péter, Bálint Lajos, Bálint Ilonka, Bíró Ernő, Süket László, János Márk, János Anna, Péter Benedek, Péter Dániel.