Az erdélyi magyar irodalom képviselői találkoztak Gyergyószárhegyen

Pethő Melánia 2018. szeptember 23., 20:56

Az erdélyi magyar irodalom jeles képviselői részvételével zajlott a hétvégén a Gyergyószárhegyi Írótábor, amit idén tizenegyedszerre szerveztek meg. 

Fotó: Pethő Melánia

A hétvégi írótábor nyitóeseményeként Siklódy Ferenc és Siklódy Fruzsina alkotásaiból képzőművészeti kiállítás nyílt pénteken a Cika-teremben. Apa és lánya közös kiállítása része annak az idén indított programsorozatnak, amellyel születésük kerek évfordulójának évében köszönti az alkotótáboraiban részt vevő művészeket a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ.

Az idén 50. születésnapját ünneplő Siklódy Ferencet és a 18. évét betöltött Fruzsinát köszöntötték.

Fotó: Pethő Melánia

A szombati szakmai fórumon a legutóbbi írótábor óta eltelt időszakban elhunyt író-, költőtársakra emlékeztek a találkozó résztvevői, felelevenítve Bréda Ferenc, Egyed Péter, Jancsik Pál, Kántor Lajos és Kányádi Sándor emlékét, kiemelve munkásságuk jelentőségét. Elhangzott:

a Gyergyószárhegyi Írótáborok szervezőjeként is tevékenykedő Egyed Péter halála miatt felvetődik a hogyan tovább kérdése, ám a sajnálatos tény semmiképp nem jelentheti a végét a kétévente megrendezett találkozóknak.

Felkérésnek téve eleget, a tábor szellemi mentorának feladatait Markó Béla író vállalta el – jelentette be Lövétei Lázár László, a Székelyföld Kulturális Folyóirat szerkesztője.

{K1}

Terítéken az új Kántor-Láng könyv

Száz esztendő kaland? – Honnan hová erdélyi magyar irodalom(történet)? – ezekből a kérdésekből kiindulva zajlottak a szombati előadások, beszélgetések. A témaválasztás aktualitását a Kántor Lajos és Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus szerzőpáros idén megjelent kötete jelentette. A könyv kiegészítése a szerzők egy korábbi munkájának. „Az első Kántor-Láng kötet 1970-ben jelent meg, és egy jelentős mérföldköve volt az erdélyi magyar irodalmi életnek. Egy sikeres kísérletet jelentett az erdélyi magyar irodalom önmeghatározására és valamiképpen egy közös értékrend megállapítására. Azóta eltelt majdnem egy fél évszázad, és Kántor Lajos – aki sajnos nem érhette meg a könyv megjelenését – kezdeményezte, hogy Láng Gusztávval együtt egészítsék ki ezt az irodalomtörténetet.

A beszélgetéseken megfogalmazódott: a továbbiakban is biztosítani kell a Szárhegyi Írótáborok folyamatosságát. Legközelebb két év múlva szervezik meg Fotó: Pethő Melánia

„Ez azért fontos, mert ma,

amikor már határok nélkül lehetőségünk van egy egységes magyar irodalmon belül létezni, ismét csak feltevődik a kérdés: mi az, hogy erdélyi magyar irodalom? Erre próbálnak választ adni a szerzők, miközben számos fontos esszé, kritika, tanulmány van új kötetükben

– beszélt a hétvégi találkozó témájaként választott könyvről Markó Béla. Napjainkban jelentős alkotókat tud felmutatni az erdélyi magyar irodalom – jelenti ki. „Felnőtt egy olyan nemzedék, amely fontos könyveket tett le az asztalra” – fogalmazott. A kortárs írók, költők által feldolgozott témákat illetően érdekességként jegyezte meg:

egyre többen érzik annak szükségét, hogy az elmúlt száz év történetét vagy a saját, 1989 előtti diktatúrában lezajlott történetüket valamilyen formában megírják.

Fotó: Pethő Melánia

A szárhegyi tábor hagyomány

A Gyergyószárhegyi Írótáborról szólva Markó kifejtette: „1989 után abba a helyzetbe kerültünk, hogy meg kellett szervezzük a magunk életét. Megalakultak a folyóiratok, a könyvkiadók, működött az irodalmi élet, aminek szerves része kell legyen az együttlét. Erre teremtenek alkalmat a tanácskozások, táborok, ahol vélemény- és eszmecseréket lehet folytatni. A szárhegyi találkozó egy ilyen lehetőség, és most már egy fontos hagyomány is.”

Hagyomány a szárhegyi táborokban, hogy kereteiben adják át a Hargita Megye Tanácsa által támogatott Csiki László Irodalmi Díjat, amit idén Varga László Edgár vehetett át Bejárónőm: Isten című verseskötetéért.