Az erdélyi magyar irodalom jeles képviselői részvételével zajlott a hétvégén a Gyergyószárhegyi Írótábor, amit idén tizenegyedszerre szerveztek meg.
A hétvégi írótábor nyitóeseményeként Siklódy Ferenc és Siklódy Fruzsina alkotásaiból képzőművészeti kiállítás nyílt pénteken a Cika-teremben. Apa és lánya közös kiállítása része annak az idén indított programsorozatnak, amellyel születésük kerek évfordulójának évében köszönti az alkotótáboraiban részt vevő művészeket a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ.
Az idén 50. születésnapját ünneplő Siklódy Ferencet és a 18. évét betöltött Fruzsinát köszöntötték.
A szombati szakmai fórumon a legutóbbi írótábor óta eltelt időszakban elhunyt író-, költőtársakra emlékeztek a találkozó résztvevői, felelevenítve Bréda Ferenc, Egyed Péter, Jancsik Pál, Kántor Lajos és Kányádi Sándor emlékét, kiemelve munkásságuk jelentőségét. Elhangzott:
a Gyergyószárhegyi Írótáborok szervezőjeként is tevékenykedő Egyed Péter halála miatt felvetődik a hogyan tovább kérdése, ám a sajnálatos tény semmiképp nem jelentheti a végét a kétévente megrendezett találkozóknak.
Felkérésnek téve eleget, a tábor szellemi mentorának feladatait Markó Béla író vállalta el – jelentette be Lövétei Lázár László, a Székelyföld Kulturális Folyóirat szerkesztője.
{K1}
Száz esztendő kaland? – Honnan hová erdélyi magyar irodalom(történet)? – ezekből a kérdésekből kiindulva zajlottak a szombati előadások, beszélgetések. A témaválasztás aktualitását a Kántor Lajos és Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus szerzőpáros idén megjelent kötete jelentette. A könyv kiegészítése a szerzők egy korábbi munkájának. „Az első Kántor-Láng kötet 1970-ben jelent meg, és egy jelentős mérföldköve volt az erdélyi magyar irodalmi életnek. Egy sikeres kísérletet jelentett az erdélyi magyar irodalom önmeghatározására és valamiképpen egy közös értékrend megállapítására. Azóta eltelt majdnem egy fél évszázad, és Kántor Lajos – aki sajnos nem érhette meg a könyv megjelenését – kezdeményezte, hogy Láng Gusztávval együtt egészítsék ki ezt az irodalomtörténetet.
„Ez azért fontos, mert ma,
– beszélt a hétvégi találkozó témájaként választott könyvről Markó Béla. Napjainkban jelentős alkotókat tud felmutatni az erdélyi magyar irodalom – jelenti ki. „Felnőtt egy olyan nemzedék, amely fontos könyveket tett le az asztalra” – fogalmazott. A kortárs írók, költők által feldolgozott témákat illetően érdekességként jegyezte meg:
A Gyergyószárhegyi Írótáborról szólva Markó kifejtette: „1989 után abba a helyzetbe kerültünk, hogy meg kellett szervezzük a magunk életét. Megalakultak a folyóiratok, a könyvkiadók, működött az irodalmi élet, aminek szerves része kell legyen az együttlét. Erre teremtenek alkalmat a tanácskozások, táborok, ahol vélemény- és eszmecseréket lehet folytatni. A szárhegyi találkozó egy ilyen lehetőség, és most már egy fontos hagyomány is.”
Hagyomány a szárhegyi táborokban, hogy kereteiben adják át a Hargita Megye Tanácsa által támogatott Csiki László Irodalmi Díjat, amit idén Varga László Edgár vehetett át Bejárónőm: Isten című verseskötetéért.