Nincs pánikhangulat és sertéspestis sem Hargita megyében, de a sertésállomány csökkenése ellenére a disznóvágások száma valamelyest nőtt az előző év adataihoz képest. A sertéstartók egy kis része a kór terjedésétől tartva dönt a korai disznóvágás mellett.
Összesítette szerdán a megyében elvégzett trichinellózis-vizsgálatok számát a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság. A statisztika közvetett adatokkal szolgál a disznóvágások számáról is: mint kiderült, néhány százzal több sertést vágtak le Hargita megyében, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez
nem számít jelentős növekedésnek, tavalyhoz képest legfeljebb öt százalékkal több vágást jelent
– értelmezte az adatokat lapunknak Ladó Zsolt, a megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője. „Van olyan állat-egészségügyi kör, ahol tavaly szeptember 20-áig elvégeztek 79 trichinellózis-vizsgálatot, és idén ugyanabban a periódusban 86 húsmintát vizsgáltak be. De van olyan is, ahol 2017-ben bevizsgáltak 385-öt, és idén ugyanabban a periódusban 298-at” – hozott néhány példát az elvégzett elemzések számáról az igazgató.
{A}
Az enyhe növekedésnek főként a sertéspestis terjedésétől való félelem lehet az oka,
azért dönthet a korai disznóvágás mellett a gazdák egy kis része, mert attól tart, hogy állata megfertőződik és kárba vész a felhizlalására fordított pénz és idő, valamint a sertés húsa.
„Nem jellemző még Hargita megyére, hogy az emberek tömegesen nekifogtak volna sertést vágni. A kollégák mondták, hogy volt néhány ember, aki érdeklődött a sertéspestisről, majd levágta a disznóját, de nincs pánikhangulat” – vázolta a helyzetet Ladó Zsolt.