Megbecsülés és magas fizetés hiányában nehéz vonzóvá tenni a pedagógusi pályát
Hogyan képzik a pedagógusokat azokban az országokban, amelyekben a legsikeresebb oktatási rendszerek működnek, illetve miként teszik vonzóvá a tanári pályát a fiatalok számára? – többek között erről értekezik az OECD nemrég kiadott tanulmánya.
Noha a PISA-felmérések alapján jól teljesítő országok oktatási modelljei között sok az eltérés, találni közös pontokat, amelyek egytől-egyig megtalálhatók fejlett oktatási rendszerek pedagógusképzése terén – szögezi le a felmérés.
{A}
Először is sokatmondó tény, hogy ezekben az államokban az oktatók szerint a társadalom nagyra becsüli a munkájukat, emellett pedig az átlagnál nagyobb fizetést biztosít számukra az állam – állítja a tanulmány. Rámutat:
a fejlett oktatási rendszerekben a tanárok jövedelmének növekedését nagyban befolyásolja a pályán eltöltött éveik hosszúsága, és az elvégzett munkájuk színvonala is.
Utóbbit egyébként folyamatosan nyomon követik és értékelik az illetékes szervek. Fontos az is, hogy a szóban forgó országokban az iskola vezetősége rendelkezhet arról, hogy kiket alkalmaz, általában az igazgatóknak nagyobb a hatáskörük, nagyrészt ők rendelkeznek arról, hogy milyen tantestületet alakítanak ki maguk körül.
A jelentés szerint a vizsgált OECD-országban, ahol a PISA-felmérés alapján a gyengébben teljesítő oktatási rendszerek működnek, egyre elterjedtebb problémává vált az utóbbi években az általános tanárhiány. Főképp a matematika, illetve a természettudomány szakos pedagógusok számának csökkenését emeli ki a kimutatás. A tanulmány azt is megemlíti, hogy
a gyenge PISA-eredményekkel rendelkező államokban a pedagógusi szakma nem vonzó a jó képességű gyerekek számára,
a kormányok pedig rendszerint nem tesznek következetesen arról, hogy a pályára csábítsák a tehetséges fiatalokat. Holott köztudott, hogy az oktatás minősége legnagyobb részt a tanárokon múlik, egy jó pedagógus akár életpályákat is megváltoztathat.
Az OECD-vizsgálat szerint ott népszerű a pedagógusi hivatás, ahol az oktatók jól keresnek, valamint a társadalom is megbecsüli a munkájukat – legalábbis azokban az országokban, ahol a tanárok jobban kerestek az egy főre eső GDP-nél, több tanuló készül pedagógusnak a felmértek szerint. Azt is leszögezik, hogy általában a nők választják e pályát, viszont, ahol magasabb tanári fizetéseket biztosítanak, kiegyensúlyozottabb a nemek aránya az oktatási rendszerben. Ugyanakkor
arra nem találtak bizonyítékot, hogy a nagyobb fizetés a magasan képzett, jó képességű hallgatókat tereli az oktatói szakma felé.
Romániában a pedagógusok javadalmazása és társadalmi megbecsültsége nem vethető össze a legtöbb OECD által vizsgált országéval, nálunk e téren is jóval rosszabb a helyzet – mondta érdeklődésünkre Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke.
– fogalmazott. Rámutatott: a statisztikák szerint, amióta Magyarországon javultak az oktatók bérezési körülményei, a pálya iránti érdeklődés is megnövekedett.
A PISA betűszó: Programme for International Student Assessment, azaz „a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”. A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok irányításával. Forrás: Wikipédia