Látogatható és használható a plébániák régi gyűjteményéből álló könyvtár
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár mellett Történeti Gyűjtőkönyvtár és Restaurátor Műhely is működik a csíksomlyói Szent Péter és Pál Plébánia épületében. A könyvtár kialakításáról Bernád Ritával, a Gyulafehérvári főegyházmegye főlevéltárosával beszélgettünk.
Miután a múlt év végére befejeződött annak a 160–180 iratfolyóméternyi hivatali iratgyűjteménynek a rendszerezése, amelyet a csíkszéki főesperességektől és plébániáktól gyűjtöttek össze a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár elindításához, Bernád Rita, a főegyházmegye főlevéltárosa hozzáfogott egy történeti gyűjtőkönyvtár kialakításához a gyűjtőlevéltárhoz tartozó kutatószobában.
A régi könyvek összegyűjtésének tervéről februárban értesítette Jakubinyi György érsek az alcsíki és a felcsíki főesperesi kerületek plébánosait, a beszállításokat a főlevéltáros április 17-én kezdte meg Csíkszenttamásról.
{A}
Mindeddig öt plébánia kivételével sikerült összegyűjtenie a két kerület valamennyi egyházközségéből a történelmi könyvgyűjteményeket. Azaz
18 plébánia régi könyvgyűjteménye található már a csíksomlyói plébánia épületében kialakított kutatószobában.
Az újabb, egy évszázadnál nem régebbi alapítású plébániák (Újtusnád, Csíkszentsimon, Gyimesközéplok stb.) nem rendelkeznek történeti könyvanyaggal, így azok a gyűjtőkörön kívül esnek – osztotta meg velünk Bernád Rita. Azt is megtudtuk tőle, hogy jelenleg a gyűjtés befejezése élvez prioritást, hogy még a nedves időjárás beállta előtt minden könyv az új helyére kerülhessen. A még be nem szállított könyvanyag elrendezéséhez szükséges öt könyvszekrény legkésőbb október elejére készül el, így a tervek szerint október közepéig minden muzeális értékű könyvgyűjtemény a csíksomlyói székhelyű Csíkszeredai Gyűjtőkönyvtárba kerül majd.
A könyvanyag feldolgozása a levéltári anyagéhoz hasonló módon történik, tehát a proveniencia (származás, eredet) alapján, vagyis a gyűjtemények egyben maradnak, egyházközségenként képeznek egy-egy egységet – tájékoztatott a főlevéltáros.
Kifejtette továbbá,
a feldolgozott gyűjteményekből álló könyvtár már most használható és látogatható,
ugyanis a szekrénybe helyezés előtt a könyvekről részletfotók készültek, így ezek alapján már most visszakereshetők az egyes példányok. Amikor számítógépes rendszerbe viszik az adatokat, akkor jóval gyorsabb lesz a hozzáférés, de addig ezek a fényképek szolgálnak katalógusként.
A kutatószobában lévő gyűjtőkönyvtár berendezéséhez – a könyvespolcok és az asztalok beszerzésére – egyébként a Bethlen Gábor Alap biztosított támogatást immár két ízben.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen állapotú és tartalmú könyvek érhetőek el a gyűjtőkönyvtár révén, Bernád Rita elmondta, a beszállítás után, de
a rendezés előtt alapos tisztításon, portalanításon és esetenként preventív konzerváláson, vegyszeres fertőtlenítő kezelésen esnek át a sérültebb példányok a könyvtár szomszédsáságban működő restaurátor-műhelyben.
Így már „egészségesen” teszik azokat a polcokra. Egyébként egy-egy plébániai könyvtáron belül ritkaságnak számítanak a szokásos teológiai művek között a tudományos vagy technikai tartalmú kiadványok, a különböző ex-librisek. A feldolgozás alatt ilyen jellegű műveket is talált a szakember – avatott be. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy könyv a tartalma, a nyomdai kivitelezése, a ritkasága és a művészi kötése mellett, attól is értékes lehet, ha tudjuk, hogy ki volt az egykori tulajdonosa, használója, melyet az igen gyakori poszesszor-bejegyzésekből tudunk meg. A csíki könyvanyag feldolgozása folyamán találkoztak Szebeléby Bertalan erdélyi vikárius és Illyés András püspök szignálta példányokkal, de szépen rekonstruálhatók papi hagyatékok, gyűjtemények is.
Folyamatban van ugyanakkor a gyűjtőlevéltár és gyűjtőkönyvtár szomszédságában a Restaurátor Műhely kialakítása is, amely megvalósításához szintén a Bethlen Gábor Alap nyújtott anyagi segítséget. A helyet a két említett létesítményhez hasonlóan a csíksomlyói Szent Péter és Pál Plébánia épületében biztosította Göthér Gergely plébános – számolt be a főlevéltáros.
Továbbá arról is tájékoztatott, hogy a rendelkezésre bocsájtott szoba felújítása és célszerű átalakítása idén áprilisban kezdődött és májusban ért véget. A javítási munkálatok után elkezdték az alapvető berendezéseket beszerezni, hogy működőképessé váljon a restaurátor-műhely.
„Még a tervezés fázisában a Magyar Nemzeti Levéltár restaurátor-műhelyének munkatársaitól kaptunk egy részletes tervezetet, ezt vettük figyelembe a berendezésnél. Az alapvető bútorzaton kívül prést, szárítóállványt, A0-ás tárolókat, páraelszívókat, papíröntő szívóasztalt, vágóeszközöket, vegyszerszekrényt, porszívókat, különböző vastagságú fátyolpapírokat, papírpépet, ph-mérőt, ragasztóanyagokat és különböző vegyszereket sikerült már vásárolni a kapott támogatásból. Beszereztünk ugyanakkor egy nagy teljesítményű A2-es szkennert is, amely elengedhetetlen a levéltári iratok digitalizálásának elvégzéséhez. Az induláshoz, ami alapeszköz volt, azt már tulajdonképpen megvásároltuk vagy megrendeltük.”
Már a teljes eszközkészlet megérkezése előtt,
június második felétől konzerváló tevékenységet végez egy alkalmazott restaurátor a műhelyben,
aki tulajdonképpen a könyvtári anyagokkal dolgozik, ugyanis kivétel nélkül mindegyik egyházközség könyvgyűjteménye megszenvedte az eltelt évszázadokat és tisztításra, preventív konzerválásra szorul több könyvpéldány belőlük. Jelenleg ez képezi a műhely alaptevékenységét. Rövidesen új munkatárssal egészül ki a munkaközösség, aki a levéltáros-könyvtáros tevékenység mellett a papírrestaurálásba is bekapcsolódik – avatott be a szakember.
Idén eddig 25 kutató kereste fel a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltárat, sokan közülük több alkalommal is visszatértek. Többségüket történészek teszik ki, egyharmad arányban pedig családfakutatók. A legnépszerűbb kutatási téma a helytörténet, azt követik a genealógiai kutatások és a különböző egyháztörténeti, történelmi vagy vallási néprajzi témák. Egy rövid ideig még hétfőn és szerdánként kereshető fel a gyűjtőlevéltár, de miután állandó munkatársat alkalmaznak, úgy a program is változni fog. Minden kutatni vágyónak ajánlják, hogy előre jelezze kutatási szándékát, hogy a levéltáros tudja kire, milyen témában számítson. Ugyanakkor a levéltári jegyzékek elérhetők a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár honlapján, így azokból előre tájékozódni lehet, hogy van-e forrás az adott kutatási témához, érdemes-e a helyszínre utazni.