Megtelt az udvarhelyi sportcsarnok a Kallós Zoltán-emlékműsorra
Az idei Erdélyi Táncháztalálkozó részvevői a szombat esti gálaműsorral az idén elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató és népzenegyűjtő emléke előtt tisztelegtek. A népzenei koncerten kevésbé ismert gyűjtéseinek hagyatékába nyújtottak bepillantást a minden korosztályt képviselő fellépők.
Az eseményen sokan részt vettek azok közül, akik 1978. szeptember 23–24-én a világon először Udvarhelyen megtartott táncháztalálkozón is jelen voltak. Kiemelendő a sok fiatal és kisgyermek jelenléte.
Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely vezetője kifejezte, negyven évvel ezelőtt életképes mozgalom indult el, és reméli, hogy pár évtized múlva is hasonló vagy nagyobb méretű lesz.
Gálfi Árpád polgármester hiszi, hogy a táncházmozgalom falak helyett hidakat épít mind Székelyföldön, mind a Kárpát-medencében. Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácsának alelnöke úgy érzi, egy hétvégére a magyar identitástudat fővárosává vált Udvarhely.
Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője a magyar kormány üzenetét tolmácsolta, majd felolvasta Brendus Réka levelét, melyben a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese a kommunizmus legnyomasztóbb időszakában megtartott első táncháztalálkozóra emlékeztetett.
Kostyák Márton népzenész felolvasta az erdélyi táncházmozgalom egyik elindítójának, Kostyák Alpárnak (1957–2016) 1978-ban megjelent cikkét. Majd átadták a nevét viselő díjat, amellyel évente egy-egy fiatal zenészt segítenek hangszervásárláshoz. A díjat idén Dénes Károly csellós-bőgös kapta, akit Bálint Zsolt méltatott.
{A}
Az emlékműsor vezetője, Pávai István zenetudós emlékeztetett,
A Kallós Zoltán által felhalmozott sok-sok értékből összeállított műsorban a klézsei Istók Gyurka gyermekkori Kallós-emlékeiről is szólt. A még élő adatközlők mellett ugyanakkor helyet kaptak azok az együttesek is, amelyekkel jó kapcsolatot ápolt és amelyek tőle tanultak, illetve amelyek ezután tanulnak majd gyűjtéseiből.