Mária névünnepe tanyasi kápolnában

Molnár Melinda 2018. szeptember 16., 17:32

Pálpataka leányegyházának, Szencsednek a kápolnája szűknek bizonyult a Mária neve búcsún – a helyben lakók mellett zarándoknapot ültek a környékbeliek is. Szombaton a sóvidéki lelkipásztorokkal együtt mutatta be a szentmisét Opra István oroszhegyi plébános, az elmélkedést Balázs Imre ny. plébános mondta.

A közelmúltban korszerűsített kápolnában a legszebb Mária-népénekek is felhangzottak Fotó: Veres Nándor

Balázs Imre ny. plébános először járt a gyönyörű fekvésű filiában. A helyi közösség legnépesebb ünnepén a Himnusz Mária nevéhez című költeménnyel indította az elmélkedést. Aztán a liturgikus év Mária-ünnepeinek sorával emlékeztetett a Szűzanyának szentelt alkalmakra, amelyek életének egy-egy állomására és legnemesebb tulajdonságaira emlékeztetik a mindenkori Mária-tisztelőket.

Kinek mit jelent a Szűzanya?

Az első imádságot, az Üdvözlégyet, amelyet édesanyjától tanul meg. Az első szentképet, amelyre a lakásokban a kisgyermekek első pillantása esik, és amit a nyiladozó elméjű általában saját édesanyjával azonosít. A világ legnagyobb és legkisebb, a Szűzanya védelmébe ajánlott templomai mind a Mária-tiszteletről vallanak. Csíksomlyón évente annyian gyűlnek össze, mint ahányan honfoglaló őseink lehettek – hallottuk a szentbeszédben. Sokak védőszentje, gyakran keresztelik erre a névre a kislányokat.

A magyar nemzet védőszentjévé Szent István királyunk végakarata tette Nagyboldogasszonyt.

Fotó: Veres Nándor

A magyar nemzet legnevesebb uralkodói mind Mária-tisztelők voltak. Legyen szó Szent László királyról, aki képmását verette a korabeli ezüst fizetőeszközre, II. Géza magyar királyról, aki jelentős szentélyt ajánlott védelmébe, Hunyadi Mátyásról, aki karddal és rózsafüzérrel nyerte döntő csatáját a törökök felett, vagy Mátyás királyról, aki oltalmi fohászát kardja markolatára vésette. Mennyire hasonlít őseink Mária-tiszteletéhez a sajátunk? – hangzott el az útravalóul feltett kérdés.

{A}