Ünnepel a kétszáz éve alapított vásárhelyi evangélikus közösség
A marosvásárhelyi lutheránusokról az első feljegyzések az 1781-ből származnak, de gyülekezetet 1818 szeptember 6-án alapítottak. Akkor negyven családfőt számolt a közösség, magyarokat és szászokat vegyesen, ma 335 lelkes a vásárhelyi evangélikus-lutheránus közösség.
Az evangélikus egyház a Luther Márton által elindított reformáció idején alakult, először Németországban a 16. században. Romániában két egyházi szervezetük van: a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (a szászok egyháza) Nagyszeben központtal, és a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház kolozsvári központtal.
{A}
A marosvásárhelyi lutheránusokról szóló első feljegyzések 1781-ből valók. Adriányi Adolf Aranykönyvében találunk arra való utalást, hogy Marosvásárhelyen ebben az időben léteznie kellett a lutheránus hívek egy bizonyos közösségének, de semmilyen nyom nincs arról, hogy
egyházi közösségbe tömörültek volna.
A gyülekezet negyven családdal 1818-ban alakult meg és kérvényezte a guberniumtól négy követük számára a „passzust”, amelynek segítségével Erdély területén templom és paplak építése céljából könyöradományokat gyűjthetnek.
Az adományokból mégsem templom épült, hanem telket vásároltak a Poklos utca és Hajós köz sarkán. Arra paplakot, majd
a mai Horea utca főtér felőli sarkán egy imaházat építenek, amit 1862-ben kibővítettek, s ez volt 132 éven át a marosvásárhelyi magyar és német ajkú evangélikusok istentiszteleti helye.
1960-ban a főtéri templomot a kommunista városrendezés a parókia egy részével együtt lebontotta. A gyülekezetnek egy kényszercserét ajánlottak fel: a Régi kórház és a Mentovits (ma Topliţa) utca sarkán kapott két lakóházat imaház és paplak céljából. A gyülekezet vezetősége próbálta menteni a menthetőt:
a főtéri templom ajtaját, ablakait, tornyát, oltárát és teljes bútorzatát áthozták és beépítették az új épületbe, hogy az valamennyire otthonos legyen a templomából kiköltöztetett közösség számára.
Ez a kis imaház, amelyet a parókiával együtt kibővítettek 56 éve a marosvásárhelyi evangélikus-lutheránus gyülekezet otthona. 2010-ben a templom szomszédságában felépült a Luther Ház, ahol a kiscsoportos foglalkozásokat tartják.
Papp Noémi lelkész lapunknak elmondta, jelenleg az ünnepelni készülő marosvásárhelyi evangélikus-lutheránus gyülekezet 335 tagot számlál, öt százalékuk német ajkú. Minden hónap első vasárnapján és az ünnepek alkalmával kétnyelvű – magyar és német – istentiszteletet tart számukra. A marosvásárhelyi evangélikus-lutheránus közösség temploma nagyon puritán, inkább a református templomokhoz hasonlít, de van benne kereszt, oltár és keresztelő medence. Falait Luther rózsa (egy ötszirmú stilizált rózsában egy szív helyezkedik el, s benne egy kereszt) díszíti, amely az evangélikus egyház jelképe.
A lelkésznőtől megtudtuk, hogy a marosvásárhelyi evangélikus-lutheránus gyülekezet kétszáz éves fennállását méltó módon fogják megünnepelni. A háromnapos rendezvénysorozatot közösen szervezték a kolozsvári egyházmegye esperesével, Fehér Attilával és helyi szinten az egyik főszervező Magos György a gyülekezet felügyelője. Pénteken 17-órától a Kultúrpalotában gálaest lesz, amelyen hazai és magyarországi vendégek szólalnak fel: többek között Adorjáni Dezső Zoltán püspök, Lupták György a magyarországi testvérgyülekezet lelkésze, Tóth László főkonzul, Kelemen Hunos RMDSZ elnök.
A gálaest részeként elismerő okleveleket és kitüntetéseket adnak át és a marosvásárhelyi egyházközség gyermekei és fiataljai is fellépnek.
Szombaton hálaadó istentisztelet lesz a templomban, amelyet egyházmegyei közgyűlés is követ, így Marosvásárhelyre érkezik több magyar evangélikus-lutheránus gyülekezete képviselője. Vasárnap a gyülekezet egykori lelkészének Káder Józsefnek az unokája Veperdi Zoltán hirdeti az igét és az istentiszteletet kiállítás követi, amelyen
a kétszáz éves gyülekezet régi fényképeit, az egyházat támogatókról szóló leírásokat nézhetnek meg az érdeklődők, s felfedezhetik egykori felmenőik nevét, fényképét is.
