A szentegyházi Szent Gellért Alapítvány létrejöttének 25. évfordulójára készülnek

Kezdetben, huszonöt évvel ezelőtt minden tevékenység a plébánián zajlott, aztán tömbházlakásban folytatódott, ma pedig a kertes ház igazi közösségi központ Szentegyházán.

Az alapításkor megfogalmazott célok nem módosultak – vallja György Ida, akit munkatársai „az alapítvány édesanyjának” becéznek. A gyermekek és fiatalok keresztény szellemben való nevelése kiszélesedett a fogyatékkal élők, sérültek, idősek, nagycsaládok segítésével, hogy ezáltal életük boldogabb, társadalomba való beilleszkedésük teljesebb legyen.

A legfontosabb változás, hogy azok, akik korábban részt vettek programjaikon, ma önkéntesekként kapcsolódnak be a tevékenységekbe. A fizikai építkezés maga a csoda – a tégláról téglára, lélektől lélekig lépegetés isteni ajándéka. Legfájóbb veszteségük alapító-plébánosuk, Portik-Bakai Sándor korai halála.

Kezdetben, huszonöt évvel ezelőtt a plébánia vonzáskörében otthonra lelő ifjaiknak szerettek volna maradandót létrehozni – a hétvégi táborozásoktól az állandó programokig. Az alapítvány harminchat taggal indult.

Együtt tanulták meg annak működését,

a pályázást. Ingatlant vásároltak, korszerűsítették, és olyan akadálymentes hellyé alakították, ahol a fogyatékkal élők is otthon érzik magukat Szelterszen.

{A}

Eleinte minden tevékenységük a plébánián zajlott; tömbházlakásban folytatódott. Ma a kertes ház igazi közösségi központ. Az újabb épület korszerű tornatermet is magában foglal, ahol a környékbeli sérültek rehabilitációs foglalkozásait tarthatják – ne kelljen ezért messzire utazniuk. Főállású gyógypedagógus és gyógytornász segíti őket ebben.

Legújabb, nagy értékű beruházásuk a PIO-gépezet, a járásszimulátor, amelynek segítségével könnyen gyakorolható a lépegetés.

Leírhatatlan a sérültek öröme, hiszen függőleges testtartásban segíti a mozgáskoordinációt.

A kis magból fává növekedett tevékenység jelképes lombjai alá telepedtek a Homoród mente fogyatékkal élőinek szervezett programok: az Őrangyal, a KíSérŐ, a nekik berendezett kézművesműhelyek. Egymást váltják a gyermek- és ifjúsági csoportok. Töretlen a Márton Áron-imatúra népszerűsége. A Szent Imre Társulat misztériumjáték-előadásai nyomán immár tízéves a helyi szabadtéri passió.

Új kápolna, próbaterem áll a csoportok szolgálatában: egymásnak adják a kilincset a passiós fiatalok, kamaszcsoportok, ifizenekar, a fiatalok dicsőítő közössége. Az udvarhelyi Ferencz-ház pedig három magára maradt, idősödő sérült számára biztosít méltó életkörülményeket. 

Az alapítvány negyedszázadáért szeptember 21-én délután öt órától a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Házban hálaadó ünnepséget tartanak, másnap délelőtt tizenegy órától pedig a szelterszi Szent Gellért Rehabilitációs és Rekreációs Központ kápolnájában búcsút ülnek.