Ezernél több egészséges vaddisznó kilövését rendelték el Hargita megyében
Lehetetlen küldetésnek, de indokolatlannak is tartják a vadászok annak az erdészeti minisztériumi rendeletnek a végrehajtását, amelynek értelmében több mint ezer vaddisznót kellene kilőniük Hargita megyében a sertéspestis terjedésének megelőzéséért.
Minisztériumi rendeletben országszerte 28 ezer, Hargita megyében 1247 vaddisznó kilövését rendelte el az erdészeti tárca, hogy megfékezzék az afrikai sertéspestis terjedését.
A vadásztársaságok december elsejéig kaptak időt arra, hogy az intervenciós kvótát képező állománycsökkentést végrehajtsák,
ez esetenként több száz vaddisznó kilövését jelenti. Hargita megyében talán a Nagy-Küküllő Vadásztársaság sürgősségi kilövési kvótája a legnagyobb, összesen 285 egyeddel kellene ritkítaniuk az állományt. Ha hozzáadják az éves kilövési keretet, akkor azt jelenti, hogy az általuk kezelt vadászterületekről ki kellene irtaniuk a vaddisznó-populáció nagy részét.
„Becslésünk szerint az udvarhelyszéki vadászterületeinken élő vaddisznók száma 895. A kilövési keret 370 egyedre szól, és ezt most megtoldották 285-tel. Azt szeretné az állam, hogy 180–200 közötti optimális egyedszám maradjon, azaz négyzetkilométerenként 0,5 vaddisznó. Azt szeretnék, hogy ennyire csökkentsük az állományt, ami őszintén szólva nagyon nehéz” – fogalmazott Mărmureanu-Bíró Leonard. A vadásztársaság igazgatójának ugyanakkor az intézkedés értelmével kapcsolatban is aggályai vannak. „Akárki akármit mond,
Jól tudjuk, hogy nálunk pajtában nevelik a disznót. A vaddisznó oda nem tud bemenni, lehetetlen, hogy érintkezzen egy háziállattal” – mondta. Hozzátette, az esztenákon tartott sertések ez alól ugyan kivételt jelentenek, de azokat a helyeket már végigjárták az állategészségügyi igazgatóság munkatársai, és elrendelték az állatok bezárását.
Mărmureanu-Bíró Leonard felháborítónak tartja, hogy az állománycsökkentés költségeit a vadásztársaságokra hárítják át. Ahhoz, hogy a kórt esetleg már hordozó kilőtt vaddisznókat ne kellejen keresztbe-kasul hordozni Udvarhelyszéken a székelyudvarhelyi hűtőházukig, minden vadászterületükre egy-egy hűtőt kellene vásárolniuk, azaz összesen nyolcat. Ellenkező esetben
egy-egy tetemet akár félszáz kilométernél is távolabbra kell szállítaniuk,
hogy megfelelő hőmérsékleten tudják tartani a húsminta alapján elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredményének megérkezéséig. Kiszámolták, hogy a hűtők beszerzésével és üzemeltetésével, valamint az üzemanyag- és fertőtlenítési költségekkel mintegy 200 ezer lejébe kerülne a vadásztársaságnak a sürgősségi kilövések végrehajtása, az államtól viszont semmilyen anyagi segítséget nem kapnak.
{A}
A kilövések végrehajtásával kapcsolatban gyakorlati problémák is felmerültek, a rendkívüli helyzetre való tekintettel sem oldották fel a vonatkozó vadászati előírásokat: a vaddisznókat nem lehet hajtani, csak lesből és cserkelve lehet levadászni, s bár a vad éjszaka a legaktívabb, éjellátó szemüvegek és reflektorok használata is szigorúan tilos, mint ahogyan a hangtompítóké is – nehezményezte a vadásztársaság igazgatója.
Hargita megyében négy megfelelő hűtőrendszerrel felszerelt vadbegyűjtő központ működik, térségenként egy-egy. Megnőttek ugyan a vadásztársaságok kilövési keretei, de
nem fogják azonnal halomra lőni a vaddisznókat, ezért a négy központ tárolókapacitása elegendő lesz
a kilőtt állatok megfelelő hőmérsékleten tartásához a laboreredmények megérkezéséig – mondta el megkeresésünkre Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Példaként megjegyezte, felgyorsult a hús laboratóriumi bevizsgálása is, egy szerdán reggel elküldött minta eredménye már aznap délben meg is érkezett az igazgatósághoz. A leölt vaddisznók szállításával kapcsolatos kérdésünkre kifejtette, egyelőre állományritkításról, tehát
egészséges állatok kilövéséről van szó, így állategészségügyi szempontból nem jelent problémát az, hogy szállítani kell a tetemeket.
Hargita megyét eddig elkerülte a kór, mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon, és a pánikkeltést is szeretnék elkerülni – közölte az igazgató.
Az afrikai sertéspestis terjedésétől való félelem azonban már begyűrűzött a háztáji gazdaságokba, és ez valószínűleg a téli ünnepi időszakot árnyékolja majd be leginkább Székelyudvarhelyen és környékén. A térségben, ahol a háztáji disznótartás és vágás a jellemző, a gazdák nem mernek süldőket vásárolni, hogy azt felhizlalják a vágási szezonra.
„Nyár végén, ilyenkor szoktunk venni süldőket, de most már nem is merünk, és azt se tudjuk, hogy egyáltalán szabad-e. Ha valaki mer is, legfeljebb a szomszédjától vagy az utcából vásárol,
– ismertette a helyzetet a Szentimrei Cimboraság nevű székelyudvarhelyi gazdatömörülés vezetője. Bartalis Imre elmondta, szomszédai, ismerősei többsége minden évben egy-három sertést nevel fel, hogy azt majd télen saját fogyasztásra feldolgozza, de most egyikük se tart disznót.
{K1}
„Mondják, ugye, hogy ez a kór nem ártalmas az emberre, de ez egy óriási kérdőjel. Egy ilyen állatot, amiről nem tudod, hogy fertőzött-e, hogy vágod le, hogy eszed meg, hogy adsz belőle a gyermekeidnek, unokáidnak? Azt kell mondjam, most jobb, ha nincs disznód” – foglalta össze a gazdák félelmeit a tömörülés vezetője.
Ennek viszont vélekedése szerint meglesz a böjtje karácsonykor, de jövő tavasszal is. Most ugyanis százezerszámra ölik le a disznókat országszerte, de felvetődik a kérdés, hogy honnan lesz így jövőre szaporulat, honnan és mennyiért lehet majd malacot vásárolni a pestiskrízis után.