Az afrikai sertéspestisről a lényeg, pontokba szedve

Székelyhon 2018. szeptember 12., 21:10

A pesszimistább (netán reálisabb?) szakemberek szerint csak idő kérdése, hogy az afrikai sertéspestis mikor jelenik meg a jelenleg még fertőzésmentes térségek közé tartozó székelyföldi megyékben is. De mit tehetünk egyénenként, mire figyeljünk, mit vizsgáljunk az állaton?

Háromszéken sokan már előre levágták a disznót. Nem várják meg, hogy náluk is megjelenjen a fertőzés. Képünk illusztráció Fotó: Barabás Ákos

Az ország két különböző pontján, Tulcea és Szatmár megyékben jelentkezett először az afrikai sertéspestis. Azóta továbbterjedt, főleg az ország déli részein, jelenleg több mint tíz megyében tudnak több száz gócról. Az erőfeszítések ellenére a járvány terjedését úgy tűnik, nem tudják megállítani.

A járványnak nincs ellenszere, nincs ellenoltás, egyetlen módszer a továbbterjedés fékezésére az állatok elpusztítása.

Mindezek miatt szükséges a sertéstartó gazdák felkészítése, mind a járvány megelőzését illetően, mind arra az esetre, ha Hargita megyét is eléri a pestis – hívja fel a figyelmet közleményében Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, aki a városházi sajtóirodán keresztül dr. Pál M. Ágoston székelyudvarhelyi körzeti főállatorvos értesítését tette közzé.

A járvány tünetei a sertéseken a következők:
  • hányás, köhögés és étvágytalanság,
  • az állat nem tud megállni a lábán,
  • nehéz, szaggatott légzés,
  • nagy láz, apátia, hasmenés,
  • kékespiros pontok jelennek meg a beteg sertés füle körül.

A betegség különös veszélye, hogy nemcsak a fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított – a vírust tartalmazó – termékek terjesztésével, valamint a vaddisznók mozgása révén is nagyon gyorsan terjed. A fertőzéstől számított tíz napon belül az állat általában elhull. Ha a fertőzés tüneteit észlelik, vagy ha elhullt sertést látnak, 24 órán belül értesíteni kell az állatorvost.

A házisertés megfertőződési lehetőségei

Ha beteg sertéssel érintkezik, ha fertőzött élelmiszermaradékot adunk neki, érintkezés olyan személyekkel, akiknek a ruháján rajta van a vírus, elhullt állatokkal vagy más fertőzött anyagokkal. Fokozott veszélyt jelent sertések, sertéshús vagy más feldolgozott sertéstermékek forgalmazása az állatorvos engedélye nélkül.

A járvány házisertésekre történő átterjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú az állattartó gazdák jogkövető, felelős magatartása, valamint az alábbi pontok betartása:

  • a háztartásból ne engedjük ki az állatokat;
  • ne szállítsuk, tartsuk ketrecbe zárva;
  • cseréljünk minden alkalommal ruhát, miután bementünk és kijöttünk a sertésketrecből;
  • ne etessük ételmaradékkal a sertéseinket, ne etessük olyan táplálékkal, amelynek a származását nem ismerjük (származhat fertőzött helyekről);
  • ne hagyjuk, hogy más gazdaságtól származó sertések kerüljenek érintkezésbe állatainkkal;
  • a háztartásainkban tartott sertések ne kerüljenek érintkezésbe vadászkutyákkal, vaddisznókkal;
  • ne szórjunk szét sertésmaradékot a mezőn, de saját háztartásunkban sem.

Ha az állatorvos megállapítja, hogy a gazdaságunkban lévő sertések fertőződtek, az eljárás a következő:

  • a megfertőzött sertés elpusztítása csak az állatorvos jelenlétében történhet;
  • a sertéstetemet egy előre kijelölt helyen fogják majd elhantolni.
Ne álljunk ellen!

Törvényes úton, az állam kártérítést ígér, piaci áron, az elpusztított állatok fejében. Ennek feltétele, hogy a sertések legyenek bejelentve a körzeti állatorvosnál és fülszámoztatva. A hatóság fertőtlenítést végez mind a háztartás körül, mind a szállítóeszközöket illetően. Ennek alkalmával kötelesek megsemmisíteni minden tárgyat, élelmiszert, állati ürüléket, amely fertőzésgyanús.

{A}