Tömeges halpusztulás Deságnál – vizsgálják az okokat a hatóságok

Széchely István 2018. szeptember 12., 14:12

Mintegy tíz kilométer hosszan tömegesen pusztultak ki a halak – köztük legalább hat fokozottan védett fajta – a Nagy-Küküllő Deság és Fenyéd közötti szakaszán. A környezetőrség és a vízügyi igazgatóság kivizsgálást indított.

Botos kölönte, sebes pisztráng, Petényi-márna, kárpáti ingola, pénzes pér és fejes domolykó. Közülük négy fokozottan védett Fotó: Beliczay László

Még kedden délután is tömegesen sodorta az elpusztult halakat a Nagy-Küküllő, pedig a folyószennyezés még hétfőn délután történt. A Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület hétfőn késő délután kapott bejelentést a halpusztulásról, de a sötétség beállta miatt kedden délelőtt végeztek terepszemlét.

Az épülő desági híd és a fenyédi híd között mindössze két élő halat talált a folyó alsó szakaszán, de láthatóan azok is a végüket járták

– számolt be a tapasztaltakról Szabó András, a sporthorgász egyesület tagja. Az említett szakaszon 10–15 halfajta él, köztük legalább hat fokozottan védett. Ezek közül a sebes pisztráng a legkevésbé védett, a többi, ritkának számító fajt – a botos kölöntét, a Petényi-márnát, a kárpáti ingolát és a pénzes pért – még tenyésztésekből sem lehet visszatelepíteni, merthogy ezeket nem is tenyésztik – vázolta a helyzet súlyosságát.

A víz arasznyinál is nagyobb élettelen példányokat visz lefelé, legalább öt évbe telik, amíg természetes körülmények között ekkorára nőnek. Felmérhetetlen a kár értéke

– mondja a horgászegyesület képviselője.

A horgászok feltételezése szerint a desági híd építésének helyszínén történhetett folyószennyezés Fotó: Beliczay László

Megfulladtak a halak

Abban biztosak, hogy nem mérgezés történt, feltételezésük szerint a Deságra vezető híd újjáépítésének helyszínén cement került a folyóba, attól fulladtak meg a halak. A munkálatokat leállították, ottjártunkkor, kedden délután már senki nem dolgozott a helyszínen,

de az jól látható volt, hogy mindkét oldalról betont öntöttek a mederben a kavicságyból kialakított medencékbe. Ezekben nincs vízzáró fólia, így könnyen átszivároghatott a folyóba a cement, de akár át is folyhatott nagyobb vízállásnál.

Legalább 10–15 féle halfaj él a szennyezés által érintett folyószakaszon Fotó: Beliczay László

Értesítették a hatóságokat

A horgászegyesület képviselői a hatóságokat is értesítették a halpusztulásról. Miután a helyi kirendeltségen nem jártak sikerrel,

a vízügy sürgősségi hívószámán bejelentették a szennyezést, illetve értesítették a megyei környezetőrséget is

– tudtuk meg Mărmureanu-Bíró Leonardtól, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatójától. A vízmintát már a területi vízügyi hatóság munkatársai vették a folyóból, az igazgató szerint ez nagyon lényeges, hiszen így nemcsak a laborvizsgálat, hanem már a mintavétel is hivatalos.

A haltetemekből viszont egyik hatóság képviselői sem akartak begyűjteni néhány darabot a laboratóriumi vizsgálatokhoz, mondván, az állategészségügyi igazgatóság hatáskörébe tartozik, így

a horgászegyesület tagjai szedtek össze pár darabot, és azokat az egyesület vizsgáltatja be Brassóban

– számolt be Mărmureanu-Bíró Leonard.

Fotó: Beliczay László

Az igazgató szerencsésnek nevezte, hogy az egyesület felkérésére éppen két-három hónapja készített felmérést a folyó élővilágáról egy halbiológus, így lesz összehasonlítási alapjuk a kár pontos felméréséhez és az esetleges kártérítés értékének megállapításához – most ismét megbízást adnak az ichtiológusnak egy hasonló felmérésre.

{A}

A Hargita Megyei Környezetőrség vezetője, Balla Izabella kedd délutáni megkeresésünkre megerősítette, hogy halpusztulás történt a Nagy-Küküllőn, de mint mondta, írásos jelentés még nem készült az esetről, ezért későbbre ígért tájékoztatást. Azt is elmondta viszont, hogy

elsősorban a vízügy az illetékes hatóság ebben az ügyben, ugyanis a szennyezés a folyóban történt.

Fotó: Beliczay László