Vitatják az ügyvédek a hírszerző szolgálat szerepét Borbolyék perében

Továbbra sem látják tisztázottnak az ügyvédek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerepét a Borboly Csaba és több más személy elleni büntetőpert megelőző nyomozás során. Újabb alkotmányossági kifogást fogalmaztak meg, erről később dönt a tárgyalást vezető bíró.

A SRI nem végzett semmilyen nyomozati cselekményt, sem műszaki eszközökkel történő megfigyelést az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által folyatott vizsgálat során – ez áll abban a levélben, amelyet a hírszerző szolgálat küldött a Hargita Megyei Törvényszék arra vonatkozó kérdésére, hogy a Borboly Csaba és több más személy elleni büntetőeljárás során milyen együttműködés volt a vádhatóság és a SRI között.

{K1}

Több vádlott ügyvédje viszont ezzel nem ért egyet, mivel

az ügycsomó anyagai alapján úgy tűnik, az együttműködés többet jelentett a lehallgatások műszaki feltételeinek biztosításánál.

A Hargita Megyei Törvényszéken tartott hétfői tárgyaláson a bíró ismertette a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék válaszát is a nemzetbiztonsági okokra való hivatkozással elrendelt lehallgatásokat engedélyező bírói döntés titkosításának feloldása érdekében küldött kérésre. Eszerint

a titkosítás feloldása nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ezért ezt nem tehetik meg.

Egy alkotmányossági kifogást is megfogalmaztak Borboly ügyvédei a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban, amelyben azt kifogásolják, hogy a nemzetbiztonsági okokból elrendelt lehallgatások során készült felvételek felhasználhatók bizonyítékként más jellegű, a nemzetbiztonságot nem érintő ügyekben is. ,

– érvelt az egyik védőügyvéd. Az ügyész a kifogás elutasítását kérte, a bíró közölte, később dönt a beadványról, amelyet elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz továbbíthatnak.

{A}

Az ügyvédek közül többen úgy értékelték, a bíróság nem kapott érdemleges választ a vádhatóságtól a vádirat pontosításával kapcsolatban sem – nem alapozták meg sem az okirat-hamisításra való felbujtás, sem a hivatali visszaélés vádját, hanem törvényeket, kormányhatározatokat sorolnak fel, amelyeket szerintük a vádlottak megsértettek. A vád képviselője úgy érvelt, hogy alaptalan a vádirat újrafogalmazására vonatkozó kérés, és

amennyiben a bíró úgy ítéli meg, hogy az érintett cselekményeket a törvény nem bünteti, jogában áll felmenteni a vádlottakat.