Medvelesen etetik a nagyvadakat, mégis be-bejárnak Borzontra

Baricz-Tamás Imola 2018. augusztus 31., 09:32

Medve jár Borzont központjában – adták hírül a közigazgatásilag Gyergyóalfalu községhez tartozó település lakói. A gazdák féltik javaikat, a főútra bemerészkedő „táncoló” medve és a borzonti medveles között összefüggést vélnek.

Medve Borzont határában. Visszatérő vendég Fotó: Márton Erika Facebook-oldala

Medve-probléma igenis van – erősítette meg Laczkó Ágoston, az alfalvi képviselő-testület tagja. Mint mondta, a gazdálkodókkal egyeztetett a Borzont központjában sétáló medvével kapcsolatban, azt is jelezte, nem csak ez az egy vadállat jár be a lakott területre:

egy hárombocsos anyamedve is a környéken tanyázik, a kertek végében, a pityókaföldeken, közel a jószágokhoz. Sőt, egy kétbocsos medve is jár a csűrök végében.

„A borzonti gazdálkodók szerint a baj akkor fog kezdődni, amikor a csűrkertekben a kukoricát levágják. Most ott tanyáznak a medvék, s van, amit egyenek. A gazdálkodók az állataikat féltik, a méhészek is nagy bajban vannak, éjjel is őrizniük kell a kaptárakat” – ismertette Laczkó Ágoston.

Összefüggést vélnek a gazdálkodók

Borzonton a művelődési ház mögül előbukkant medve és a többi bocsos vad jelenlétét a szomszédságban lévő medvelessel hozzák összefüggésbe a helybéliek.

Azok a gazdálkodók, akikkel beszéltem, mindannyian úgy vélik, amiatt jönnek be a medvék, mert nem messze etetik őket, mivel medvelest működtet egy vállalkozó. A lakók félnek a medvetámadástól. Egyszerűen tehetetlenek, s azt sem tudják, hogyan védjék meg a javaikat

– mondta a képviselő.

A kukorica, a zab csalja a medvéket

„Az önkormányzat amit tehet, hogy kilövésre minisztériumi jóváhagyást kér, de  ebben a helyzetben az engedélyezés nagyon bizonytalan. Tudom, hogy a gazdálkodóknak a bejáró medve nagy gondot okoz” – mondta Gáll Szabolcs alfalvi polgármester. Kérdésünkre, hogy lát-e a Borzontra bejáró medve és a közelben működő medveles között összefüggést, elmondta: „összefüggést lehet találni bármivel, viszont ez többoldalú. Azt tudni kell, hogy

ennyi kukorica, mint most, soha nem volt vetve a borzonti határban, az pedig becsalja a medvéket a faluba.

Korábban az önkormányzat Maros melletti másfél hektáros területén a vetett zabban tanyáztak a medvék. Leginkább a mezőgazdasági területekkel, a kultúrnövényekkel hoznám összefüggésbe, és nem a medvelessel, a medvék etetésével” – mondta Gáll Szabolcs.

{A}

A sétáló medve nem ismerős

Borzonton a Basa fogadó mögötti több hektáros magánterületen Egyed Zsolt vállalkozó működteti a szóban forgó medvelest. Kérdésünkre elmondta, nem hinné, hogy összefüggés lenne a településre bejáró medve és az általa működtetett les között.

A szükség vitt rá, hogy etessem a vadakat, miután egyikük a házamba bejárt, a terepjárómat szétszedte, és a fiamtól  három méterre ólálkodott fényes nappal a ház mellett. Azzal, hogy etetem őket, és vadlest hoztam létre, távol tartom a lakástól. A szomszédok is megmondhatják, amióta etetem, azóta nincs gond, nem garázdálkodik medve, sőt vaddisznó sem a környéken

– mondta Egyed Zsolt. A vadlest tavaly július óta működtető Egyed kihangsúlyozta, hogy a Borzonton sétáló medve számára ismeretlen. „Nézzük meg a medvelesből készült élő adásokban az összes medvét, amelyek bejártak mostanig hozzánk egy év alatt. Egyik medvére sem hasonlít. Dokumentálva van az összes medve, ami megfordult a lesen.”

Több sebből vérzik a medve-ügy

Egyed Zsolt borzonti vállalkozó több problémára is felhívta a figyelmet. „Állatvédő, vadász vagyok, tény, hogy a veszélyes medvékkel valamit el kell követni. De ugyanakkor mi, emberek is kellene tegyünk valamit annak érdekében, hogy elkerüljük a bajt.

Különösen turistaidényben a turistákra kellene figyelni, mert mindenféle ételmaradékot eldobálnak, ezzel a medvéket rászoktatják a könnyen megszerezhető élelemre, mi több, az ember közelségére.

Továbbá szabályozni kellene az erdei gyümölcs, a gomba begyűjtését is. Semmi bajom azokkal, akik saját szükségletre gyűjtik, azokkal van bajom, akik tonnaszámra leszedik, eladják azt, s a vadállatok nincs amit egyenek. Azt is figyelembe kellene venni, hogy amikor tavasszal az állatok kimennek, megzavarják a vadállatokat.

Sok kutyával járnak a nyájak, tudom, hogy meg kell védeni az állatokat, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az ember űzi ki a vadat a területéről

– sorolta Egyed Zsolt. A vadlest működtető vállalkozó arról is szólt, hogy az igazi baj akkor lenne, ha a vadásztársulatok, a medvelest működtetők nem etetnék tovább a vadakat, a több száz tonna takarmány kiszórását megszüntetnék. „Ha nyitott szemmel járunk, láthatjuk, hogy ahol a vadásztársulatok nem állnak kellőképpen a vadak kiegészítő takarmányozásához, ott igazi nagy gondok vannak, ezt kellene elkerülni” – húzta alá.