Malátagyár is lenne a chipsgyár mellett, de már nem biztos, hogy az „igazi” Csíkban

Iszlai Katalin 2018. augusztus 24., 11:26

Egy malátagyár létrehozásán is dolgozik a már korábban tervezett chipsgyár mellett a Tiltott Csíki Sört gyártó Lixid Projekt Kft. Az eredeti elképzelések ellenére megtörténhet, hogy a két, mintegy 25 millió euró összértékű beruházás mégsem a sörüzem szomszédságában valósul meg.

Helyi pityókából gyártanának biochipset Székelyföldön. A pontos helyszín még kérdéses. Képünk illusztráció Fotó: Kristó Róbert

A földgázhálózat hiánya miatt került kilátástalan helyzetbe a csíkszentsimoni sörgyár szomszédságába megálmodott pityókafeldolgozó és az újonnan tervezett malátagyár kivitelezése. Kedvező változás azonban aligha várható, hiszen a hálózat kiépítése kapcsán nem várt akadályokba ütközött a simoni önkormányzat.

Tavaly márciusban írtunk először a Lixid Projekt Kft. kezdeményezéséről, amely szerint biochipset (burgonyaszirmot) gyártanának Csíkszentsimonban. A pityókafeldolgozó, egészen pontosan chipsgyár beüzemelésén már akkor egy éve dolgoztak, az Igazi Tiltott Sör üzeme mellé tervezett feldolgozó híre pedig ismert volt a térség gazdái között, akik üdvözölték a beruházás hírét. Lénárd András, a Lixid Projekt Kft. tulajdonosa tavalyi beszélgetésünkkor úgy fogalmazott, az építkezés nagy részét még abban az évben kivitelezik, így idén tavasszal már a vetőmagokat is az érdeklődő gazdákra bízhatnák, ősszel pedig indulhatna a gyártás.

Még várni kell

Noha az építkezést valóban sikerült befejezni, illetve a szükséges engedélyeket is beszerezték, a chipsgyár beüzemelésére mégis várni kell – tudtuk meg minap Lénárd Andrástól, akit arról kérdeztünk, hogyan haladnak a munkálatokkal. Mint kiderült, bár a tervek tavaly óta tovább bővültek, a megvalósításuk útjába áll a nem létező csíkszentsimoni gázhálózat.

{A}

„Mindkét beruházásnak megvan már a helye, a területek adottak. A krumplifeldolgozó üzemnek részben a Hargita Gyöngye Rt.-től vásárolt ásványvízpalackozó-gyár adna otthont, ami évek óta üresen áll. Erre a beruházásra a két évig tartó engedélyeztetési eljárás is befejeződött. A másik tervezett ipari létesítmény még tervezés alatt van, de azért tartjuk fontosnak, mert egy malátagyár kiválóan kiegészítené a sörgyárat és a krumplifeldolgozót is” – emelte ki Lénárd.

Két gyár, egy akadály

A malátagyár ötlete többek között azért is merült fel Lénárd szerint, mert minden évben

„millió eurós nagyságrendben” vásárolnak malátát Szlovákiából, ezért hatalmas segítség lenne, ha helyben tudnák előállítani.

A sörgyártás alapanyagául szolgáló maláta – amely az árpa, a búza és egyéb gabona csíráztatásával készül – nélkülözhetetlen egy sörüzem számára, az ehhez szükséges alapanyag felvásárlását pedig szintén helyi termelőktől képzelték el. A malátagyár a krumplifeldolgozóval is összhangban lenne, hiszen a pityókának vetésforgóra van szüksége, ugyanakkor a krumplifeldolgozóból származó hőt vissza tudnák nyerni, és a malátázás folyamatában fel tudnák használni. A tulajdonos hozzátette,

a beindulás után hozzávetőleg 3000 tonna burgonyachipset állítanának elő évente, illetve 20 ezer tonna malátát gyártanának 6–7 ezer hektár területen.

„Mezőgazdászokkal is tárgyaltunk, akik a mezőgazdasági folyamatot végigvinnék az árpa termesztésével kapcsolatosan, és mi biztosítanánk a felvásárlást ugyanúgy, ahogy a krumplival is. A tervek tehát adottak,

a gázhálózat kiépítettségének hiánya azonban felveti a kérdést, hogy Csíkszentsimonban vigyük véghez a kezdeményezéseket, vagy valahol máshol.

Ezek a beruházások ugyanis Simonban vakvágányra kerültek a földgáz hiánya miatt. Nagyon sokat tárgyaltunk a község elöljáróival, és bár látjuk, hogy próbálnak megoldást találni, előrelépés nincsen” – nehezményezte Lénárd.

Székelyföldön maradnának

Így ha belátható időn belül nem sikerül előrelépést elérni az ügyben, nagy valószínűséggel más helyszínt kell keresniük a két üzem számára. „Bármennyire szeretnénk, Szentsimonban nem tudunk egyről a kettőre lépni. Már így is több százezer eurót költöttünk el az engedélyeztetésre, épületeket bontottunk le, újakat építettünk, a burgonyafeldolgozó szinte kész állapotban van. Mindez után természetes, hogy itt szeretnénk létrehozni az üzemeket, de ha valami radikális változás nem történik, nem tudunk fejleszteni. Úgy tűnik, arra kényszerülünk, hogy más helyszínt válasszunk, de mindenképp szeretnénk Székelyföldön maradni, és

egy legtöbb 150 kilométeres körzetben keresnénk megfelelő helyszínt.

Logisztikai szempontból is fontos lenne itt maradni, arról nem is beszélve, hogy mindkét üzem esetében már egyeztettünk a helyi gazdákkal, akik számítanak erre a lehetőségre” – zárta Lénárd.

Tizenkétszeres növekedés

A helyi önkormányzat valóban elkövetett mindent, hogy a településen kiépítsék a gázhálózatot: még tavaly elkezdték a tárgyalásokat a Hargaz (Hargita Gáz) szolgáltatóval, idén tavasszal pedig szerződést is kötöttek egy nyomáscsökkentő állomás építésére – elevenítette fel érdeklődésünkre Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere.

Nyomáscsökkentő állomás Csíkszéken. A projekt szempontjából kár, hogy nem pont Szentsimonban van. Hátráltató tényező Fotó: Pinti Attila

„Ezt a munkálatot ki is fizettük az akkori árak szerint, ami 70 ezer lejt jelentett, és szerződésbe foglaltuk, hogy november végéig meg is épül az állomás. Közben azonban kiderült, hogy egy májusi törvénymódosítás következtében ennek a munkálatnak az ára 800 ezer lejre emelkedett, ezért a román gázvezeték-hálózatot kezelő Transgaz nem kötötte meg a szerződést a Hargazzal. Így, bár érvényes szerződésünk van, és ki is fizettük a munkát, egyelőre úgy néz ki, mégsem fog megvalósulni” – magyarázta a polgármester.

A nyomáscsökkentő állomás árának tizenkétszeres növekedését Kovács Domokos, a Hargaz vezetője is megerősítette. Mint mondta, pár napon múlt a simoni gázhálózat ügye, hiszen a kormányhatározat napokkal az után jelent meg, hogy megkötötték a szerződést az önkormányzattal. Ezért, amikor felvették a kapcsolatot a Transgazzal, már nem kötöttek velük szerződést az áremelkedés miatt.

{K1}

„Voltunk a polgármesterrel a Transgaznál, és az egyértelművé vált, hogy a régi árban már biztosan nem lehet kivitelezni a munkálatot. Felmerült az a lehetőség is, hogy egy már meglévő, de használaton kívül lévő állomást helyezzünk át Szentsimonba, mert ez jóval kevesebbe kerül, mint egy új megépítése. Erről küldünk az önkormányzattal közösen egy kérést a Transgazhoz, és

ha beleegyeznek, megoldódhat a probléma, ám ha nem, visszaadjuk az önkormányzatnak a befizetett pénzt, és meghal ez az ügy.

A 800 ezer lejt ugyanis biztosan nem tudják kifizetni, és még mindig csak a nyomáscsökkentő állomásról beszélünk, emellett azonban még rengeteg egyéb kell a hálózat teljes kiépítéséhez, ami hatalmas összegekbe kerül” – zárta Kovács.