Attól tartanak, hogy az óvott területeken beindul a pusztítás

A természetvédelmi területeket, a védett fajok élőhelyeit féltik a Hargita megyei zöldek, miután a kormány sürgősségi rendelettel módosította a természetvédelmi területek kezeléséről szóló szabályozást. A természetvédők attól tartanak, hogy az állam nem lesz megfelelő gondnoka ezeknek a területeknek.

„Fekete csütörtökként tartjuk számon mi természetvédők azt a napot, amelyen a kormány a 75-ös számú sürgősségi kormányrendelettel módosította a természetvédelmi területek kezelésére vonatkozó szabályozást. Ez a változtatás pedig nagy valószínűséggel a védett területek helyzetének a romlását fogja okozni, hiszen

– adott hangot elégedetlenségének Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója. Az alapítvány csíkszeredai székhelyén tartott csütörtöki sajtótájékoztatón jelen volt több Hargita megyei természetvédelmi terület gondnoka is, akik szintén a sürgősségi kormányrendelet várható negatív következményeire hívták fel a figyelmet.

Kifogásolták, hogy a jogszabályt úgy módosították, hogy a döntés folyamatába nem vonták be az érintetteket. „Ha kiveszik a gondnokságot a civil szerveztek kezéből, akkor annak a természet, a védett fajok látják majd kárát, például azért, mert

– fogalmazott Potozky.

Hadâmbaș Gabriel, a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp rezervátumának igazgatója szerint a változtatások következménye a leghamarabb Hargita megyében a Szent Anna-tónál lesz megtapasztalható. A turisták által nagyon gyakran látogatott helyen ugyanis rendszeresen nagy mennyiségű szemét halmozódik fel, amelyet eddig a terület gondozói gyűjtöttek össze. Kétséges azonban, hogy ezt a munkát az állami alkalmazottak is el fogják végezni.

{A}

Imecs István, az Accent Geoökológiai Szervezet vezetője szerint a jogszabály módosításának következtében több civil szervezet is megszűnhet, ráadásul

felkészült szakembereket veszíthet el az ország.

„Országos szinten 1100 személy dolgozott ilyen területen, de ideális lenne 2–3 ezer személy, ehhez képest úgy tudjuk, ennél jóval kevesebb alkalmazottja lesz annak a hatóságnak, amelyik átveszi a területkezelői feladatokat” – mondta.

Isán Csongor, a Zöldfolyosó Egyesület elnöke, a Nagygalambfalván lévő természetvédelmi területek gondnoka kiemelte, eddig a román állam nem fektetett bele semmit a területek kezelési terveinek elkészítésébe, a területek gondozásába. Domokos Péter, a Pogány-havas Kistérségi Társulás részéről pedig arról beszélt, hogy

nem tudják, mit tegyenek, hiszen van egy nyertes európai uniós finanszírozású projektjük, amelyet nem tudják, hogyan valósítsanak meg, miután elvesztették gondnoki státusukat.

Helyzetük azért is különleges, mert az egyesület tagjai csíkszéki önkormányzatok, azaz állami intézmények.

A sürgősségi kormányrendelettel kizárták a civil szervezeteket az ügykezelői jogkörök gyakorlásából, és a két éve létrehozott Természetvédelmi Területek Országos Hatóságára (ANANP) bízták a gondnokságot, amelynek egyelőre nincsen elegendő alkalmazottja és nincsenek területi kirendeltségei. Szép Róbert államtitkár, a környezetőrség helyettes főbiztosa szerint

a civil szervezeteknek nincs okuk aggodalomra, hiszen az átszervezés csak akkor történik meg, amikor megalakulnak a hatóság megyei struktúrái.

Szép Róbert kifejtette, az ANANP működését szabályozó kormányrendeletbe valószínűleg belefoglalják a köz- és magánszféra együttműködésére vonatkozó előírásokat, ez pedig lehetőséget ad a civileknek tevékenységük folytatására.