Az adatvarázsló

Kosztolányi Kata 2018. augusztus 03., 18:00

Lezárult az első Székelydata adatvizualizációs pályázat, melyet a Transindex egyik specifikus blogja írt ki abból a célból, hogy felmérje, a big data korában milyen kezekben van az objektív adatkezelés jövője, amelyből a társadalmi-politikai-gazdasági problémák körvonalazódnak.

Salamon Evelin. Sok munkát fektetett az adatvizualizációba Fotó: Salamon Evelin/Facebook

A verseny győztesének Salamon Evelint és Rapa Eriket kiáltották ki, a Tudásbázis alapú tisztítás és adatvizualizálás című munkáért, a fődíjhoz a Székelyhon is hozzájárult. Interjúnk a húszéves Salamon Evelinnel készült, aki kilyénfalvi származású, intenzív informatikai osztályt végzett, jelenleg pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatója Marosvásárhelyen.

– Hogyan csöppent bele lányként az adatok világába?

– Mindig is vonzott az informatika, így nem is volt kérdés, milyen szakot választok majd. Sosem okozott gondot, hogy lányként reál beállítottságú vagyok, sőt nem is tudnám elképzelni magamat másképp. 

– Mit kell tudni az adatelemzésről és -vizualizációról, s mire jó? 

– Az a folyamat, ami alatt rengeteg, sokszor átláthatatlan adatból sikerül valami olyat alkotni, amiből azonnal kitűnik, miről is szólt az adathalmaz és milyen következtetések/összefüggések vonhatók le.

Egy vizualizáció bárki számára érthető, nem kell különleges tudás hozzá, ezáltal rengeteg emberhez el tudjuk juttatni a mondanivalónkat.

Vizualizációval saját magunknak is könnyen tudunk statisztikákat készíteni. 

– Mi indította arra, hogy jelentkezzen a pályázatra? 

– A pályázatról édesanyám értesített, később az adatbázis-tanárnőnk kötelező feladatként adta ki minden diákjának, hogy foglalkozzon a pályázattal és készítsen vizualizációt, miközben rengeteg tippet és segítséget adott. A pályázat azért keltette fel az érdeklődésemet, mert az erdélyi magyarokról szól és valós adatokkal dolgozhattunk.

– Milyen ötlettel álltak elő? 

– Először bemutatjuk, hogy a hét leggyakoribb szakterületen (vezető, egészségügy, oktatás, vendéglátás, szállítás, informatika és mérnöki szakmák) milyen arányban vannak jelen az emberek és honnan származnak. A második részben kiderül, hogy milyen a házasok és nem házasok megoszlása. A végén pedig egy diagram található a 2003 és 2013 között végzett hallgatókról. 

– Milyen nehézségekkel szembesült a munka során? 

– Az adatok tisztítása során a legnagyobb problémának a különböző megfogalmazások és a helyesírási hibák bizonyultak. Például ha valaki a szakmájának megadta, hogy „aszisztens”, „asszissztens” vagy „assistante”, az mind ugyanazt jelentette, nekünk azonban ezt rengeteg munkával sikerült egységesítenünk. 

– Hogyan értékelte a zsűri a munkájukat? 

– Nagyon pozitívan. Olyan véleményeket fogalmaztak meg, hogy egyértelműen mi készítettük a legjobb elemzést, mi fordítottuk a legtöbb energiát és időt a versenyre, hogy a tisztítási folyamat zseniális, és hogy nagyon ötletes, szép, jól funkcionáló s még szórakoztató is a vizu.

– Mi lesz a pályamű sorsa? 

– Én szeretném folytatni a munkát, mivel eddigi feladataim közül ez fogott meg leginkább, ezt is választottam államvizsga-témámnak. 

– Fel tudja használni ezt a fajta gondolkodást a hétköznapokban, hogy eligazodjon a tekervényes összefüggések, viszonyok között? 

– A munkánk mindenképpen segített abban, hogy újfajta nézőpontot alakítsak ki. Azóta könnyebben tudok alkalmazkodni olyan helyzetekhez, amelyek sok vagy zavaros információkat tartalmaznak, és nagyobb a kitartásom is ilyen helyzetekben, mivel már megtapasztaltam, hogy állhatatos, kemény munkával minden sikerülhet.

A nyertes adatelemzésről röviden
A vizualizációkból egyértelműen látszik, hogy a szakmájukat megadó személyek legnagyobb része (16,79%, 1606 szakember) vezető pozíciót tölt be, legtöbbjük kolozsvári vagy marosvásárhelyi születésű. A második leggyakoribb szakterület az egészségügyben dolgozó, itt marosvásárhelyi és kovásznai születésűek vannak többségben, a harmadik pedig az oktatás, ahol kovásznai és sepsiszentgyörgyi a többség. Gyakori szakterületnek számít még a vendéglátás (ahol a kovásznaiak és a marosvásárhelyiek száma jelentős), a szállítás (zömében csíkszeredaiak, kézdivásárhelyiek és kovásznaiak), az  informatika és a mérnöki szakmák (mindkét esetben a marosvásárhelyiekkel és kolozsváriakkal az élen). Az adatokból kiderült az is, hogy az emberek 16,2%-a (8003 fő) vallotta magát házasnak. Készítettünk egy kimutatást is a 2003 és 2013 között egyetemet végzett személyekről, akiknek zöme a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanult. Második legtöbb hallgatója a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek volt.