Évtizedek óta nem voltak ilyen kiterjedt mezőgazdasági károk Hargita megyében
Még a tapasztalt, több évtizede földművelésből élő gazdák sem emlékeznek olyan átfogó, szinte minden növénykultúrát érintő károkra, mint amilyeneket az elmúlt hónapok rengeteg csapadéka okozott Hargita megyében.
Majdnem minden nap esett az eső nyár eleje óta, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság adatai szerint
a megye egyes részein háromszor annyi csapadékot mértek, mint a sokévi átlag.
A talaj telítődött vízzel, sok helyen be sem issza az esőt, és ez biztos terméskiesést eredményez a növénykultúrák többsége esetében.
– jellemezte az elmúlt hónapok időjárását és annak következményeit Török Jenő. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint negyven éve nem volt olyan nehéz esztendejük a gazdáknak, mint idén. A gabonafélék a tavaszi szárazság miatt nem bokrosodtak megfelelően, a nyári esőzések miatt viszont begyomosodtak a földek,
sok helyen megfeketedett a búza, a szárak eldőltek, és már a kalászon kicsíráztak a magok,
vagy ki fognak, ha nem változik az időjárás. A termést nem lehet learatni, mert nem lehet rámenni a földekre a kombájnokkal, és hasonló problémák vannak a pityókaföldeken is, ahol a sorok között áll a víz, ezért a burgonya kiásásával és tárolásával egyaránt gondok lesznek. Az esők ugyan jót tettek a takarmánynövényeknek, de nem lehet azokat megszárítani a sok csapadék miatt, így például
a szénacsinálás is majdhogynem lehetetlen.
A kukoricaföldek viszont nagyon szépek, azokban nem tett kárt a sok víz – vázolta a helyzetet Török Jenő.
A megyei mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint júniusban esett a legtöbb csapadék nyár eleje óta, helyenként háromszor annyi, mint más években. Az átlag 95 liter négyzetméterenként, ehhez képest Udvarhelyszéken 180, Csíkszéken 217, Gyergyószéken pedig 304 liternyi csapadékot mértek júniusban.
{A}
Állami kártérítést csak 30 százalékosnál nagyobb arányú kár esetén kaphatnak a gazdák, ilyen mezőgazdasági területből a legtöbb kaszáló: összesen 1457 hektár került be a kárjelentésekbe. 185 hektárnyi területen ment tönkre a burgonyatermés, a búza 48 hektáron, a cukorrépa 30, a zab pedig 24 hektáron. A kárfelmérések viszont még folyamatban vannak, ugyanis például
Csíkkozmáson és Csíkszentmártonban két nap alatt 50 liter csapadék esett, vagyis majdnem annyi, mint máskor egy hónap alatt.
„A gabonát tönkretette, kicsírázott, aratatlanul állnak a földek, a gyomok felnőtték a gabonaparcellákat. Minőség nem lesz, kenyérgabonának semmi esetre sem lesz ez jó, romlott a minőség, csökken az átlagtermés” – panaszolta el a sok csapadék következményeit Varga László. A székelykeresztúri gazdálkodó szerint a szalmás gabonafélék esetében legalább 25–30 százalékos terméskieséssel kell számolni, de nincs ez másként a többi növénykultúra esetében sem, leszámítva a kukoricaföldeket és a legelőket. Burgonyából is nagy a veszteség, a levélbetegségeket többszöri permetezéssel sem tudták megelőzni, így hektáronként tíztonnás kieséssel számolnak.
A cukorrépa a sok víztől elkezdett sárgulni, a szénaszükségletnek csak az egyharmada lett meg, és a lucerna is sárgul, mert pang a víz a földeken
– sorolta a gazda.
A nyugalmazott agrármérnök 117 hektáron gazdálkodik, és hektáronként mintegy ezer lejes kárral, illetve terméskieséssel számol. Negyvennégy éve aktív gazda, de még soha nem tapasztalt olyan kiterjedt mezőgazdasági kárt, mint az idei. Ezekre állami kártérítést sem kaphatnak, ő mindössze a cukorrépa esetében kapott egy 18 százalékos kártérítést, azt is csak azért, mert arra korábban biztosítást kötött. Varga László szerint csak a tejtermelésnek tett jót a sok eső, és az év ezen időszakában szokásos mennyiségcsökkenés helyett most nő a tej mennyisége, mert zöldellnek a legelők.