Nagyboldogasszony oltalmazza Sikaszó új templomát
Hosszú harangszó jelezte Sikaszóban a templomszentelést szombaton. A helybéliek, az eltelepedettek, a hétvégi házak honi és anyaországi tulajdonosai, Zeteváralja egyházközség hívei, a jótevők, egyházi és világi elöljárók együtt élték meg a jelképekben, üzenetekben gazdag püspöki szertartást.
A koncelebráló papság ünnepélyes bevonulását a zeteváraljai egyházi kórus éneke kísérte Olti Attila karnagy vezényletével. Mátyás Gábor szentszéki tanácsos-plébános felidézte az Istennek szentelendő új hajlék építéstörténetét.
Egy éve bontották le a település első kápolnáját.
A munkálatokat hátráltatta az elmúlt napok csapadékos időjárása, de a kis leányegyház apraja-nagyja érezte: a templomszentelés örömteli napját a Jóisten adta. Tamás József püspök kiemelte: 1985-ben, amikor a kápolna épült, nem kaphattak engedélyt miséző hely kialakítására sem. Ma csak az anyagiak előteremtése jelent gondot, de
a település lakosai, a buzgó lelkipásztor és a jótevők együttműködése révén Istennek új házat szentelhetnek.
A víz megáldásának szertartása után meghintette a templom a falait, és áldást kért az új harangra, illetve orgonára. A templomi hangszer első ízben a Dicsőség! éneklését és a Bokor Tünde által felhangzó Ave Mariát kísérte.
Az Istennel való különleges találkozás helyéről, a templomról szólva a püspök emlékeztetett az Ószövetség szent sátorára, majd a Salamon király által építtetett jeruzsálemi templomra mint Isten jelenlétének és szeretetének jeleire. A keresztények számára a templom az isteni kegyelem forrása is: az imádság, a szentáldozaton való részvétel és a szentségkiszolgáltatások helye.
Egyik értelmezés szerint Sikaszó neve „időközönként kiszáradó patakot” jelent. Az ember lelke is kiszáradhat időnként, megfárad a munkában, a mindennapokban, de aki Hozzá megy, Jézus felüdíti, és visszaadja az életkedvét.
A templom olyan számunkra manapság, mint Noénak a bárka. Az a tény pedig, hogy Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik fel, népünk számára kettős jelentéssel bír. Egyrészt a jézusi meghagyás alapján édesanyját Jánosra, a tanítványt pedig a Szűzanyára bízta, másrészt Szent István király a népét a Boldogasszony védelmébe ajánlotta. A magyarok Nagyasszonya példaképünk a hitben, engedelmességben és szolgálatkészségben.
A szónok kívánta, hogy az Istennel való találkozás helyét tudjuk megbecsülni, benépesíteni, használni, látogatni, és tudjuk megmenteni magunkat, valamint a keresztény értékeket a „bárkában”. A mennyei Jeruzsálem felé vezető utunkon pedig a Szűzanya közbenjárását kérve tudjuk széppé, értékessé tenni életünket.
A Mindenszentek litániája után a főcelebráns krizmával kente meg a falakat. A templomszentelés szertartása a templom megvilágításával és szentmisével folytatódott.
A hálaadáson a közösség papja elmondta, a pár éve bevezetett villanyáram hozzájárult a közösség gyarapodásához. Köszönetet mondott Istennek, a híveknek és a jótevőknek, hogy templomépítő reményük megvalósulhatott. Mátyás Gábor plébános bízik abban, hogy hátralékaikat rendezni tudják, és elkészülhetnek az új faberendezési tárgyak is,
ősszel pedig Ivóban kérnek áldást új harangra és új orgonára.
A köszöntések rendjén Nagy Attila, Zetelaka polgármestere kifejtette, úgy érzi, mintha Szent István idejében járnánk, amikor szerre épültek a templomok. Így a százfős településen is.
Homlok Zsolt magyarországi építőmérnök a támogató családok nevében a hit és összefogás mellett a bizalmat is megköszönte, és sok hasonló élményt kívánt a térségben.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke erős üzenetet érez a reményben élő templomépítők tetteiben. A magyarországi támogatók jelenléte az összetartozást mutatja. Nagyboldogasszony pedig biztos védelem a jelen veszélyeiben, és biztosíték a jövőre.
Fördős Attila, Vác város polgármestere vallja, ez a templom messze túlmutat a sikaszóiak és a katolikus egyház erején. Az összefogás erejéről üzen a nemzetközösséget tagadóknak, és kifejezi a jövőbe vetett hitet, hogy a következő évszázadban is magyarul vallják meg a hitüket. Fördős Attila fejet hajt a kisebbségi sorban élők összefogása előtt.
Antal Lóránt szenátor az összetartó, Istent és a szülőföldet szerető közösséghez szólt, Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke pedig a mosolyogva terveket szövő és megvalósítókat buzdította Reményik szavaival.
{P11}
Végül ifj. Sánduly István előbb a kis közösség nevében Gábor atyának köszönte meg, hogy megálmodta és irányította a templomépítést, majd a támogatóknak, vállalkozóknak, a kétkezi munkásoknak és minden jóakaratú embernek. Bízik abban, hogy Isten házában elcsendesedve tudnak hálát adni. Ami sok gyermeknek, unokának és nemzedéknek lesz a lelki otthona.
A székelyudarhelyi Luka Csaba tervei alapján készült el az új sikaszói templom. A vitrálék, amelyek a dicsőséges olvasó titkait és a Szent István-koronafelajánlást jelenítik meg, Székelyudvarhelyen Asztalos Lehel irányításával készültek. Lázár Imre öntödéjéből való a 300 kilós harang. A karzaton kapott helyet a Pap Zoltán és csapata által készített manuálos, nyolcsípsoros, fenyőkoronás díszítésű új orgona. A kálváriaképeket, valamint a Szent Margit- és Szent Erzsébet-szobrot a Marosszentannán élő Demeter József faragómester készítette. Egyelőre a régi padokat helyezték vissza, de a sikaszóiak terveik között szerepel újak készíttetése.
{P12}
{P13}
{P16}
{A}
{P18}
{P17}
{P26}