Együttműködésben a siker kulcsa – nemzetpolitikai kerekasztal Tusványoson
A Minority SafePack polgári kezdeményezés, Magyarország Kárpát-medencei gazdaságfejlesztő programja és a romániai igazságszolgáltatás helyzete és a kárpátaljai magyarság elleni támadások is kiemelt szerepet kaptak Tusványos hagyományos pénteki nemzetpolitikai kerekasztalán.
Első felszólalóként Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese megköszönte azt „a nemzetpolitika sikerességét visszaigazoló és elismerő” támogatást, amelyet külhoni magyaroktól kaptak az országgyűlési választásokon. Az elszakadt nemzetrészekben élő magyar állampolgárok 96,4 százaléka szavazott Fidesz-KDNP-re. Semjén ugyanakkor kiemelte,
ez a visszaigazolás megerősítése is annak, hogy minden nemzetrész felelős nemcsak önmagáért, hanem a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért.
A miniszterelnök örömének adott hangot továbbá azért, hogy „a Vajdaságban a megvalósulás útjára lépett a magyarok kulturális autonómiája”, ez pedig megfogalmazása szerint olyan történelmi kiegyezés volt Szerbiával, ami Bukarest számára is jelzésértékű lehet.
Az egyes nemzetrészek által elért hasonló sikerek hivatkozási alapok a többi számára is – tette hozzá –, a nehéz helyzetben lévő elszakított országrészekkel – Kárpátaljával vagy Erdéllyel – pedig éreztetni kell, hogy az összmagyarság mellettük áll.
A legsúlyosabb problémákkal szembesülő kárpátaljai magyarok képviseletében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szólt a több száz jelenlévőkhöz, mint mondta,
az ukrajnai magyar kisebbség egy súlyos geopolitikai konfliktus színterére került, és ez sajnos várhatóan még hosszú ideig nem oldódik meg.
Meglátása szerint Ukrajnában a nemzet átalakítása zajlik, olyan környezetben, ahol az alkotmányra fittyet hányó politikusok rendkívüli mértékben szűkítik a kisebbségi jogokat. Ennek „ráadásaként” – folytatta – állandó magyarellenes kampányok miatt is szenvedniük kell, majd emlékeztetett ennek kicsúcsosodására, a február 27-én hajnalban Ungvár belvárosában a KMKSZ központi irodájánál elkövetett robbantásra. Borúlátó jövőképet festve Brenzovics elmondta, az elhúzódó belpolitikai válság megoldására a nemzetközi nyomás ellenére sem számít belátható időn belül, és biztos abban, hogy „a következő választások után sem fogunk a demokrácia jegyében ünnepelni”.
– jelentette ki.
A kárpátaljaival meglehetősen kontrasztban álló vajdasági magyar kisebbségi helyzetről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke számolt be. Az elsőként itt, Szerbiában elindult magyar gazdaságfejlesztési program jelentette pozitívumokon túl a szerb többséggel történő „együtt építkezés” előnyei is szóba kerültek, mint Pásztor fogalmazott,
Rámutatott, Szerbiában sikerült múlt év végén a parlamenttel egy olyan törvénycsomagot elfogadtatni, amely „rendezi az oktatás minden egyes részét”. Emellett néhány hete egy újabb „csomag” – a kisebbségi kerettörvény, a nemzeti tanácsról szóló, az önkormányzati, illetve az anyakönyvekről szóló törvény – került a szerb parlament elé, ezek meglátása szerint „olyan módon kerültek elfogadásra, hogy előbbre tudjunk lépni.” A VMSZ-elnök a magyar gazdaságfejlesztési csomagra visszatérve elmondta, 11 ezer sikeres pályázatra számítanak, ez ugyanennyi család életkörülményeit javíthatja.
– fogalmazott.
A romániai magyar politikusok blokkjában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői is szót kaptak. Elsőként Tánczos Barna szenátor emlékeztetett, hogy
Az RMDSZ-es szenátor meggyőződése, hogy a romániai közéletben
egy újabb magyarellenes „hadszíntér” alakult: az igazságszolgáltatás.
Mint mondta, „ez nem a tömegek harca”, hanem a román „mesterlövészeké”, akik egy-egy jól irányzott „lövéssel” munkálkodnak, utalva „a B-betűsök fekete napjára” – a Beke-Szőcs ítéletre, a Bánffy-erdők államosítására, illetve a Battyháneum visszaszolgáltatására. Elmondta, parlamenti munkájuk során is állandó akadályokba ütköznek, „minden kis előrelépés elsüllyed a visszaküldés mocsarában, vagy alkotmánybíróságra kerül”, és szerinte ebben Klaus Johannis román államelnöknek is nagy szerepe van. Kitörési lehetőségként a magyar diplomácia román kormányra gyakorolt nyomását említette.
– emelte ki.
Bíró Zsolt MPP-elnök igyekezett a pozitívumokat kiemelni, bár „romániai magyar közösség ellehetetlenítését célzó ítéleteket” ő sem hagyhatta figyelmen kívül. Nagyszerű eredmények értékelte ugyanakkor a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezést, viszont figyelmeztetett, hogy
„a következő időszakban észnél kell lenni, hogy ne csináljanak ebből magyar ügyet, a kezdeményezést ne szorítsák kárpát-medencei skatulyába”, hiszen ez összeurópai ügy.
A kormányzati szerepvállalással kapcsolatban kijelentette, fontos, hogy az erdélyi magyarság képviselve legyen a parlamentben, a magyar diplomáciának ugyanis ez nyújt kapcsolódási pontot a román kormánnyal. A romániai magyarságnak az Európai Parlamentben is ott kell lennie – tette hozzá.
Az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogásának szükségességét emelte ki felszólalásában Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke. „A magyarországi önkormányzati választások és a Minority SafePack is a közös munka sikere,
– értékelt. Szerinte egyértelmű, hogy „sokkal erősebb és stabilabb lenne Románia Székelyföld autonómiájával, mint a saját magát gyengítő politikai elit vezetésével”. „Miért ne dönthetnénk saját sorsunkról? Bármilyen paradoxonnak hangzik,
– mondta, hozzátéve, hogy ez semmilyen módon nem jelentené az állami hatalom aláásását. Végezetül mintegy, a romániai magyar politikai pártoknak tett partnerségi ajánlatként Szilágyi kijelentette, az EMNP az erdélyi magyar gazdasági terv és az előttünk álló választások vonatkozásában is a magyarországi választásokon, illetve a Minority SafePack esetében is sikeres együttműködési elvet tartja irányadónak.
– zárta beszédét.
{A}