Medve és ember „együttélése” Székelyföldön – a tarthatatlan helyzet
Egyre több medvetámadás, egyre kilátástalanabb helyzetben lévő emberek – ennek tükrében a nagyvad populációját szabályozó beavatkozási kvóták visszavezetését, illetve a közbelépési jóváhagyás hatáskörének decentralizálását találják a megfelelő megoldásnak.
A medve és az ember viszonyáról tartott előadáson Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke felhívta a népes hallgatóság figyelmét arra, hogy
az idei, személyi sérüléssel járó medvetámadások száma már most túllépte a korábbi évek átlagát, jelezve, hogy egyre tarthatatlanabb a helyzet.
„Románia kormányának hatékonyságát jól mutatja, hogy az elmúlt években nemcsak az érettségin bukott el az ország, hanem a medvekérdés kezelésében is. A kormány felkészületlen ennek a feladatnak az ellátására” – hangsúlyozta. Hozzátette, a medvepopuláció szabályozása, a kártérítés kérdése és a vadgazdálkodás terén
sokkal hatékonyabb cselekvésre lenne szükség ahhoz, hogy változzon a jelenlegi állapot.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke szerint
„nem a mi tisztünk lenne ennek a kérdésnek a tisztázása”, a tanácselnökök nem vehetik át az illetékes minisztériumok hatáskörét.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy „ha vadgazdálkodásról beszélünk, akkor nem lehet a vadászattól eltekinteni.” Éppen ezért a politikustársai mellett több olyan szakértőt látott volna szívesen, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak.
„Romániának van olyan kutatóintézete, ami kimondottan vadgazdálkodással foglalkozik, vannak neves szakemberek is. A minőségi vadgazdálkodással ők kellene foglalkozzanak, mert most a legnagyobb kérdés az, hogy mekkora az a medvepopuláció, amely Székelyföldön él.
– mutatott rá.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke „politikai kicsengésű felvetésekből adódó tévhitek” eloszlatásával vette át a szót Péter Ferenctől, mint mondta,
Kijelentésével ugyan nem mindenki értett egyet a hallgatóságból, azzal viszont igen, hogy medveügyben jelentős problémát jelent a száz évvel ezelőtti hatalmas összefüggő erdőterületek „feldarabolása”. „Az ember utakat épített, motorokkal, kvadokkal összejárja az erdőket, ráadásul ott van a felelőtlen legeltetés, a kolonc nélkül, szabadon járó kutyák kérdése” – sorolta. Egy másik hangsúlyos gondnak azt említette, hogy hiába található az Európai Unió medvepopulációjának kétharmada Romániában, a romániainak a kétharmada pedig Székelyföldön, illetve Brassó megyében,
semmilyen konkrét problémaenyhítő intézkedés nem történik.
„A medve másik arcát” igyekezett megmutatni a jelenlévőknek Szén János medvepásztor, aki Máté Bence világhírű természetfotóssal medveleseket működtet a környéken. Meglátása szerint
nemcsak kárt tud okozni a medve, hanem hasznot is hozhat, hiszen például Finnországban hétmillió eurós turisztikai bevételforrást jelentenek a medvemegfigyelő létesítmények.
A bevétel egy részét a vadkárok fedezésére is lehetne fordítani – mondta.
Szép Róbert, az Országos Környezetőrség főbiztosa emlékeztetett, míg korábban kisebb-nagyobb hiányosságokkal működött a beavatkozási kvóta rendszere,
a technokrata kormány „megálljt parancsolt”, és előírta, hogy nincs többé sem közbelépés, sem vadászat.
„Szerintük a medvepopuláció képes magát szabályozni. Eltelt azóta három év, és a problémák rendkívül súlyossá váltak. Például áthelyeztük a Szent Anna-tótól a híres Sanyi medvét, helyébe ma öt másik nagyvad van a tó környékén” – példázódott a főbiztos.
{A}
A jelenlegi helyzet egyik okának „az egyre kaotikusabb erdei gyümölcs- és gombagyűjtést” jelölte meg,
ezzel kapcsolatban meggyőződése, hogy a helyi önkormányzatok, közbirtokosságok nagyobb szerepet kell vállaljanak területeik őrzésében. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy „egyik szélsőségből ne essünk a másikba”.
„Azon dolgozunk, hogy visszatérjünk az eredeti helyzethez, amikor a vadásztársulások megelőzési beavatkozási kvótát kaptak. Így elkerülhető az, ami most van: egy-egy példány elszállítása miatt napokig jóváhagyásért harcolunk, és lenne egy felelőse is a medvekérdésnek. Viszont
– emelte ki.
A hallgatóság soraiból érkező kérdésre, miszerint mi a „legjobb” megoldás abban az esetben, ha medvével találkozunk, Szén János medvepásztor úgy vélekedett,
Hozzátette, a nagyvadak jellemzően elkerülik az embert, akkor nagyobb egy támadás esélye, ha megriasztjuk. „A medve nem megölni, hanem ártalmatlanítani akarja az embert” – jelentette ki. Véleményét Tamás Sándor is osztotta, meglátása szerint
három esetben támad a vad: ha vadászaton megsebzik, ha az ember az anyamedve és a bocsai közé kerül, illetve akkor, táplálkozás közben „lepjük meg”.
Végezetül a jelenlévő megyeitanács-elnökök teljes egyetértéssel jelentették ki, hogy
szükségszerű két kvóta bevezetése: egy beavatkozási azokra az esetekre, amikor településen belül okoz károkat a nagyvad, illetve egy, a természetes élőhelyen lévő példányok populációját szabályozó.
Borboly Csaba úgy vélekedett, amennyiben központi szinten képtelenek a medveproblémát megoldani, az hozhat változást, ha „kiosztják” a megyei intézményeknek a beavatkozási hatáskört.