Médiapiaci átalakulások: a jobb- és baloldali médiáról a Tusványoson
A média politizál és ez mindig is így volt, mert ő alakítja a nyilvánosságot, a nyilvánosság pedig a politika tere – hangzott el csütörtökön Tusványoson a Mátyás-udvarban, a Médiapiaci átalakulások, kihívások a sajtó előtt című beszélgetésen.
A néhány hete a Heti Válaszban megjelent Ablonczy Bálint írását idézte Kereki Gergő, a beszélgetés moderátora, amely szerint kitört a polgárháború a FIDESZ média-holdudvarában. De polgárháború van-e egyáltalán? – tette fel a kérdést a Mandiner.hu újságírója. Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője szerint, csak a Heti Válasz szeretné ezt látni.
„Amit felnagyítottak és megpróbáltak a kormányzati pénzekért folyó háborúskodást kreálni, az mindössze arról szól, hogy megjelent egy olvasói levél a 888.hu-n, miszerint az antiszemita, homofób jobboldali médiát felváltja a modern, huszonegyedik századi média.” Ez szerinte butaság, nincs semmiféle háború, van egy egészséges vita. Úgy véli, amit ebbe a Heti Válasz belelát, az szánalmas.
„Az történik, hogy a média politizál.
A politika az pedig olyan, hogy konfliktusokból áll. Amikor mindenki ugyanazt gondolja, az hülyeség, rosszabb esetben diktatúra” – mondta el Demeter Szilárd, az Erdélyi Médiatér Egyesület nem hivatalos nagykövete. Hozzátette, van egy óriási felhajtó erő ebben a történetben, amely arról szól, hogy
csak a jobboldalnak van narratívája, csak a jobboldal tudja, hogy hová tart és hova akar eljutni, és milyen értékkészletre akar alapozni.
Ezzel szemben a progresszív, vagy liberális, globalista oldal folyamatos jelenidejűségben él, mindig az aktuális pillanatnak megfelelően tervez, vagy nem tervez egyáltalán, csak kinyilatkoztat. „A jobboldal története kezd szélesedni, látjuk Magyarországon 2010-től errefelé, egyre több élettere lesz, egyre többen hiszik azt, hogy ez egy otthonos jövőképet sugalló alapállás.
És ha nem, akkor megbeszéljük. Az újságíró már csak ilyen, óhatatlanul szereti hangoztatni a saját véleményét, és ha két vélemény összeakaszkodik, akkor óhatatlanul vita lesz belőle. Csapásokat adunk és kapunk még a táboron belül is, de ez természetes” – fejtette ki Demeter Szilárd.
Lánczi Tamás, a Figyelő főszerkesztője rámutatott:
2018 április 8. után a jobboldal ellenfele összeomlott.
„Megteremtődött a jobboldal számára, hogy az eddig meg nem beszélt problémákat megvitassuk. Amíg ez a saját közösségünket nem veri szét, nem megy túl egy bizonyos ponton, addig rendben van. Arra figyelek, hogy ez ne váljon egy közösségromboló erővé, mint ahogy a baloldalnál lehetett látni, hogy hogyan marcangolták szét magukat. A vesztük is ez lett. Ezért nem tudnak egy életképes konstrukciót összerakni.”
Demeter Szilárd a továbbiakban még azt hangsúlyozta, hogy
egy jobboldali véleményvezér egy közösség részeként tételezi saját magát, és olyan pozícióból beszél, míg egy balliberális elit a közösség fölöttinek képzeli magát.
„Ezért nem fordulhat elő, hogy ezek a viták közösségrombolók lehetnek, míg a baloldal ezekkel a vitákkal teljesen lenullázza magát.”
Felvetődött, hogy mi lesz a „Simicska-árvák” sorsa, van-e még számukra visszaút. Lánczi elmondta, olyan emberekről van szó, akikről pár éve még azt gondolták, hogy barátaik. „Döbbenten láttam, hogy egyik napról a másikra főellenségek lettünk Gergellyel.” Huth úgy gondolja, nem muszáj mindenáron a médiában dolgozni, autófényezőnek vagy masszőrnek is kiváló az ember. Mert azok, akik az árulást elvégezték a G-napon, amikor ezt a döntést meghozták, akkor pontosan tudták, hogy 2018 április. 8 után mondjuk masszőrként kell folytatniuk a pályafutásukat. Így jártak.”
A moderátor kérdésére, hogy valóban túlsúlyban van-e a balliberális média, Demeter Szilárd elmondta, fejben kellene kicsit átalakulni.
A mentális váltást is végre kell hajtani ahhoz, hogy ez a kérdés értelmetlenné váljon. Nem az a baj, hogy kinek hány olvasója van, hanem az, hogy azzal foglalkozunk, hogy a másik oldal mit ír az ő olvasóinak.
– mondta Demeter.