Szilágyi Tusványoson: Romániának nem ellenségei a magyarok

Pinti Attila 2018. július 25., 22:52

Európa jövője szempontjából meghatározó lesz a 2019-es európai parlamenti választás. De milyen kihívásokkal kell szembenéznie Magyarországnak és a romániai magyar kisebbségnek? – erre a kérdésre próbáltak választ adni a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szerdán.

Fotó: Pinti Attila

Önrendelkezés, stabilitás és Európa címmel tartott panelbeszélgetést a Kós Károly sátorban Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Bakondi Magyarország szempontjából helyezte keretbe Európa jövőjét. Mint mondta, a migrációs válság 2015-ös kezdete óta hatalmas változások következtek be a kontinensen,

az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) migrációs csomagja ráadásul olyan elemeket tartalmaz, amelyek Európa jövőjét tekintve „félelmetes perspektívákat nyitnak meg”.

{A}

„Kimondja (a migrációs csomag – szerk. megj.), hogy a bevándorlás alapvető emberi jog, az államhatárt nem szabad őrizni, annak átlépése emberjogi kérdés, a bevándorlókat képzésben kell részesíteni” – sorolta a belbiztonsági főtanácsadó. Majd emlékeztetett,

amikor a magyar kormány eldöntötte, hogy nincs tovább átáramlás Magyarországon, akkor milyen erővel zúdult a kormányra a liberálisok által vezérelt kampánysorozat.

Fotó: Pinti Attila

Hozzátette, miután a befogadó országokban egyre súlyosabb terrorcselekmények történtek, a lakossági elégedetlenség elérte a politika szintjét is, ennek köszönhető, hogy azóta számos országban jelentős változások történtek.

„Ilyen volt Olaszország, Ausztria, Franciaország, Anglia vagy Németország. Eljutottunk oda, hogy a migrációs politika, amely a nemzeti szuverenitásnak nagy kérdése, az Európai Unióban is napirendre került” – sorolta. Ennek ellenére – tette hozzá – az EU és a nemzetállamok elképzelései között továbbra is jelentős eltérés van.

A legutóbbi uniós javaslat, miszerint hatezer euróval kell támogatni minden bevándorlót, azt jelzi, hogy az EU központja ezt az egész kérdéskört nem érti, a biztonságot nem tartja fontosnak, és teljesen elszakadt az állampolgárok akaratától

– jelentette ki.

Bakondi reményei szerint „a jövő évi európai parlamenti választások után nem egy liberális többségű Európai Parlament, Európai Tanács és Európai Bizottság hoz majd döntést a migrációs politikáról.” Meglátása szerint a kisebbségi jogok, a szuverenitás és az európai közösség kérdésköre újragondolást igényel, és

remélhetőleg az európai közösségek nem mondanak le történelmi hagyományaikról, kultúrájukról, illetve „nem kívánnak egy homályos Európai Egyesült Államok részesei lenni.”

Fotó: Pinti Attila

Az erdélyi magyarok európai jövője

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök Európa jövőjét az erdélyi magyarok vonatkozásában taglalta, ahogy fogalmazott,

mi is szeretnénk dönteni a saját sorsunkról.

„Európa nem csak a saját területükön szuverenitást gyakorló kormányok szövetsége. A régiók szerepét nem hanyagolhatjuk el, ahogy a nemzetek, nemzetállamok által képviselt népcsoportok szerepét sem az európai társadalom fejlődésében. Milyen lenne Németország, Ausztria és Svájc, ha a régiók szerepe nem az volna, ami?” – tette fel a kérdést Szilágyi. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a kulturális meghatározottság Európában nem kerülhető meg,

az európaiak nem gépek, robotok vagy statisztikai számok, hanem apáiktól-anyáiktól örökölt kultúrával rendelkező emberek, akik a családot, az egyházat, hagyományaikat tiszteletben tartják.

Szilágyi meglátása szerint „nem helyes az, hogy Brüsszel pénzt akar kiutalni azért, hogy vonzóvá tegye a migrációt, és ennek ismeretében joggal kérdezzük mi, őshonos nemzeti közösségek, az unió lakosságának tíz százaléka, hogy a mi kultúránk védelme nem érdemel jogszabályokat vagy pénzt?”

A Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésre térve az EMNP-elnök kijelentette, az nemcsak magyar siker, hanem a szolidaritás sikere is Európában.

Fotó: Pinti Attila

A román-magyar viszonyról

Szilágyi Zsolt hangot adott abbeli meggyőződésének is, miszerint

a román-magyar viszony akkor lehet jó, ha mi, erdélyi magyarok biztonságban érezzük magunkat, és a kultúránk, nyelvünk fenntartásához szükséges intézményrendszer kiépül.

Meglátása szerint „Budapest őszinte és következetes erőfeszítéseket tesz arra, hogy közös projekteket indítson Bukaresttel”. Csakhogy – egészítette ki – „a román fél még nem ismerte fel, hogy az ország ellenségei nem a magyarok.”

Ezzel kapcsolatban a Beke-Szőcs pert említette –

amelynek ítélete véleménye szerint „a korábbi román miniszterelnök, Mihai Tudose kijelentése szellemében született: aki a székely zászlót ki akarja tűzni, ott fog lógni mellette.”

Fotó: Pinti Attila

Szilágyi ugyanakkor üdvözölte Tusványos legrangosabb román politikai vendégét, Mihai Răzvan Ungureanu korábbi miniszterelnököt, „akit azért buktattak meg, mert – a magyar kar létrehozásával – be akarta tartatni a tanügyi törvényt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen”. Kijelentette,

abnormalitás, hogy egy ilyen miniszterelnököt kivetett magából a román politikai „elit”.

„A normális az lett volna, hogy egy ilyen miniszterelnök ugyanolyan hosszan, ugyanolyan támogatottsággal tudjon kormányozni, mint Orbán Viktor. A két ország elitjének fejlődése ezáltal is lemérhető. Olyan intelligens miniszterelnöke, mint Ungureanu, Romániának még nem volt” – jelentette ki a néppárti elnök.