Gyorssegélyt utaltak az ügyeleti központok tartozásainak kiegyenlítésére

Hiába tette vonzóbbá az egészségügyi minisztérium a háziorvosi ügyeleti központokban való ügyeletezést a megemelt orvosi és asszisztensi órabérekkel, a megemelt büdzsé nem fedezi a kiadásokat, így tartalékalapból kell kiutalni azokat.

25 millió lejt különített el a kormány a a tartalékalapból arra, hogy biztosítani tudják a háziorvosi ügyeleti központok finanszírozását – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A gyorssegélyre azért volt szükség, mivel az idei évre vonatkozó költségvetés elfogadásakor a parlament a létező órabérek és a már működő ügyeleti központok alapján méretezte a költségvetését, viszont

áprilistól megemelték a központokban dolgozó orvosok és asszisztensek órabérét, így a megemelt keretösszeg már nem fedezte a kiadásokat egyes megyék ügyeleti központjaiban.

{A}

A finanszírozást jóvá hagyó sürgősségi kormányrendeletben ugyanakkor azt is leszögezik, hogy az új ügyeleti központok megalakításának engedélyeztetéséhez már a helyi önkormányzatok, illetve az egészségügyi minisztérium jóváhagyása is szükséges a megyei egészségügyi igazgatóságé mellett. Ugyanakkor

azokat az ügyeleti központokat, amelyekre nem mutatkozik igény, helyi döntés alapján fel is lehet számolni.

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója lapunknak elmondta, jelenleg

490 ezer lejjel tartozik az egészségbiztosítási pénztár a megyében található hat ügyeleti központnak.

A nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet teszi lehetővé, hogy az ott dolgozó orvosok és asszisztensek megkapják az áprilisi, májusi, illetve júniusi bérüket. Azt is megjegyezte, az áprilistól hatályba lépett béremelés miatt vonzóbbá válhatott ügyeletezni a háziorvosoknak a praxisuk mellett, így ösztönzővé vált, hogy új központok jöjjenek létre a megyében. „A megyei egészségügyi- pénztár és igazgatóság további központok létesítését tervezte a megyében, s  noha kettőt létre is hoztunk – Gyimesfelsőlokon, illetve Székelykeresztúron –, további központok megnyitása már bonyolultabb engedélyeztetési eljárást von maga után, így kérdéses, hogy mikor jöhetnek létre újak. Holott lenne rájuk igény a kórházak sürgősségi osztályai tehermentesítése miatt.

– mutatott rá Duda Tihamér. Kérdésünkre, hogy valamelyik megyei központot veszélyezteti-e a megszűnés, közölte, elemezniük kell az ügyeleti központok tevékenységét, azonban nem lát arra esélyt, hogy felszámolódjon valamelyik.

Jelenleg országos szinten 352 ügyeleti központnak van szerződése az egészségbiztosító pénztárral, és további 27 kapott működési engedélyt az egészségügyi minisztériumtól, ám ezek megalakulására még várni kell.

Hargita megyében hat központ működik: Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Parajdon, Gyergyóremetén, illetve Gyimesfelsőlokon.

Kovászna megyében mindössze egy van, Maros megyében hét, Brassó megyében pedig tíz. A háziorvosi ügyeleti központok létrehozását egykoron a háziorvosi szövetség szorgalmazta, nyugat-európai, magyarországi mintára, hogy tehermentesítsék a kórházak sürgősségi osztályait. Ezek a központok sok megyében megalakultak, jól működnek, ám sok helyen létre sem hozták, vagy orvoshiánnyal küszködnek, egyes helyeken pedig kevés beteg veszi igénybe a szolgáltatásaikat.