„Elaltatták a magyarságot” – a Beke-Szőcs ügyről az EMI-táborban

A kézdivásárhelyi terrorvád miatt bebörtönzött Beke István és Szőcs Zoltán határozott álláspontját közölték a két férfi hozzátartozói vasárnap az EMI-táborban.

„Nem fognak bűnbocsánatot kérni. Csak akkor fogadnák el az államelnöki kegyelmet is, ha az az ártatlanságukat bizonyítaná” – ez Beke István és Szőcs Zoltán álláspontja a hozzátartozóik szerint.

Az a helyzet ma Romániában, hogy bárkivel bármikor megtörténhet, hogy ki kell írja a Facebookra, ahogy Beke István tette: „most jöttek utánunk, Isten áldjon mindenkit” – vezette fel Sorbán Attila Örs, az EMI vezetője a kézdivásárhelyi terrorvád miatt elítélt férfiak ügyéről szóló beszélgetést.

Ez figyelmeztetés mindannyiunk számára

– szögezte le.

Beke István felesége, Beke Csilla, Szőcs Zoltán testvére, Szőcs Csongor és a betiltott Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szóvivője, Tóth Bálint voltak a meghívottai a vasárnapi beszélgetésnek az EMI-táborban.

Mint ismert, a bukaresti legfelsőbb bíróság öt év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistáit.

{K1}

Elhangzott: nevetséges bizonyítékok, egy rossz minőségű, összevágott hanganyag, összeollózott újságcikkek, egy Wass Albert könyv, zászlók képezik a „bizonyítékokat” és olyan eszközök, amelyek nyilvánvalóan nem alkalmasak arra, hogy életre veszélyt jelentő bomba készüljön belőlük.

{A}

Keresik a jogi megoldásokat, amelyek révén visszakaphatnák a szabadságukat, de amíg az ítélet indoklását nem kapják kézhez, addig nem léphetnek. Az illetékes bírói tanácsban vannak olyan bírók, akik másfél éve meghozott ítéletek indoklását sem küldték még ki az érintetteknek. Időközben Strasbourgban az emberjogi bíróságon is panaszt nyújtanak be. A kereset megerősítése érdekében aláírásgyűjtést indítottak. Komoly segítséget, hozzáállást tapasztalnak Magyarország intézményei részéről.

{K2}

A román állam azért tud lényegében bármit megtenni az erdélyi magyarokkal, mert nem létezik egy erős védőháló, amely az embereket és civil szervezeteket meg tudná védeni, ha támadás éri őket, jogaik sérülnek. Ezt a „védőhálót” ügyvédek, diplomaták, politikusok kellene alkossák, akik konkrét lépéseket tudnak tenni hasonló esetekben.

– fogalmazott Tóth Bálint, a betiltott mozgalom szóvivője.

Hozzátette, a hazai politikai érdekképviselet eredménytelenségének bizonyítéka, hogy 29 év után még mindig bármikor sérülhetnek jogaink, elhurcolhatnak, megbüntethetnek.

Ha 2015-ben történt volna meg az az összefogás, ami a jogerős ítélet után körvonalazódott, akkor Beke és Szőcs talán már a felmentésükről beszélhetnének az EMI-táborban – hangzott el.

Sorbán Attila Örs kijelentette: a magyarság elleni megfélemlítési folyamat része az ő elítélésük. Ugyanakkor az erdélyi magyar politikát is felelősség terheli, és a közösség részéről határtalan érdektelenség övez minden közéleti kérdést.

– mondta.