Négy konyha ízvilágával lehetett ismerkedni Csíkszentmiklóson
A székely, a magyar, a román és az örmény konyha jellegzetességeit ismerhették és kóstolhatták meg a Csíkszentmiklóson megszervezett Konyhák Csatájára kilátogatók a hétvégén. A kétnapos gasztronómiai rendezvényen amatőr- és mesterszakácsok készítettek hagyományos ételeket.
Kibővült programmal várta az érdeklődőket a Csíkszentmiklósi Ifjúsági Egyesület által immár harmadik alkalommal megszervezett Konyhák Csatája gasztronómiai rendezvény: míg korábban csak három, idén négy konyha jellegzetességeivel ismerkedhettek meg.
A rendezvény első napján helybéli és magyarországi csapatok főztek versenyszerűen, vasárnap pedig a mesterszakácsok tartottak bemutatót.
A szombati főzőversenyen nyolc csapat, hat helybéli és két magyarországi készített változatos ételeket, végül
egy különleges tokánnyal a Csíkborzsovai férfikórus nyerte el a legjobbnak járó díjat,
másodikok lettek a szépvízi Faluvégi menyecskék, akik lecsót készítettek pirított házi tarhonyával és húsgombóccal, a harmadik helyet pedig a csíkszentmiklósi önkéntes tűzoltók szerezték meg egy fuszulykalevessel. Vasárnap aztán a mesterszakácsok vették át a főszerepet, délelőtti ottjártunkkor segítőik társaságában már mind a négy konyha képviselője hozzálátott a különleges fogások elkészítéséhez.
A magyar konyhát Hajduk Zoltán, az Erdélyi Magyar Fehérasztal Lovagrend gasztronómiai nagykövete mutatta be, segítőivel egy lecsós aprópecsenyét készítettek. Mint mondta, azért esett erre a választása, mert bár nagy hagyománya van a magyarok körében a lecsóevésnek, ezt általában rizzsel vagy csak magában szokták fogyasztani, pecsenyével nem igazán. Ezzel párhuzamosan az örmény konyhát képviselő Szakács Magdolna, az Erdélyi Népi Ízőrző Lovagrend tagjának vezetésével egy másik sátor alatt örmény ragu készült. Ehhez elsősorban füstölt szalonnán hagymát pirítottak, erre került a disznóhús, leveszöldségek, zöldpaprika, szemes paszuly, krumpli, és fűszerek, főként majoránna, a szakács szerint utóbbi adja meg igazán az étel ízét.
{A}
A székely konyhát Jánossy Alíz, az Erdélyi Népi Ízőrző Lovagrend alapítója képviselte, vezetésével
a szárhegyi béresek pityókástokánya nevet viselő ételkülönlegességet készítették.
„Azért választottam ezt az ételt, mert kevésbé ismert, főként a csíki térségben. Ezt egyébként a nagymamám főzte hajdanán a béreseknek, akik a földjeiket művelték. Számukra a bér mellett minden nap meleg ételt is biztosítani kellett, és nem is akármilyet, mert ha nem volt ízletes az étel, a béresek más háznál vállaltak munkát. Ezért
– elevenítette fel az elkészített különlegesség történet Jánossy Alíz. A negyedik sátorban eközben káposztás birka készült a román konyha képviselője, Brindás János magyarországi séf irányításával. Elmondása szerint Arad megyében főzik ezt az ételt a pásztorok, és azért is választotta ezt a receptet, mert a román konyhában nem igazán van egyéb hagyományos bográcsos étel. Ez egyébként a pörkölthöz hasonlóan készül, savanyú káposzta hozzáadásával.
