Melyek a soron következő tennivalók a Székelyföldi autonómia eléréséért folytatott küzdelemben? Erre adtak válaszokat csütörtökön Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő az EMI-táborban.
Statisztikákkal, számadatokkal igazolta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy a magyar többségű romániai megyék egyre inkább elmaradnak a közép-romániai fejlesztési régió fejlettebb zónáihoz képest. Ez azt jelenti, hogy
az Európai Unió kohéziós politikája, azaz az elmaradottabb régiók felemelése nem működik mifelénk, a fejlesztésekre szánt pénzekhez nem tudnak hozzáférni a magyar többségű megyék és települések.
{A}
Itt a gazdaság stagnál, míg például Brassó térségében jelentősen növekedik. Erről tájékoztatták nemrégiben Strasbourgban a Kisebbségi Intergroup uniós munkacsoportot is. Ennek tagjai megdöbbentek a számok láttán – mondta el Izsák Balázs az EMI-tábor előadósátrában. A következő feladat most, hogy az ügyben parlamenti lobbicsoport érveljen egy olyan jogszabály megszavazásáért, amely külön figyelne Székelyföldre és más európai régiókra, amelyek nem részesülnek a kohéziós politika előnyeiből különböző helyi sajátosságaik miatt.
Kulcsár-Terza József a tavalyi év végén nyújtotta be a bukaresti parlamentbe Székelyföld autonómiatervezetét. Ezt azóta elutasították sorban a parlament bizottságai, a képviselőház és a szenátus is. Úgy gondolja azonban, hogy nem volt hiábavaló a kezdeményezés. Annak ellenére, hogy a parlament román tagjai semmilyen érdemi vitát nem akartak a tervezetről, és az alkotmányellenességet ismételgetve leszavazták a statútumot, láthatók pozitív hozadékok is szerinte.
Több képviselő és szenátor kifejezte, hogy ugyan nem támogatja szavazatával, de nem ellenzi elvből az autonómiát, és hajlandó részt venni a magyarokkal ilyen jellegű tárgyalásokon, hogy megbeszélhessék, miről is szól ez igazából.
Merthogy kiderült, nem ismerik a lényegét.
A dél-tiroli autonómiatervezetet is sokszor be kellett terjeszteni, amíg érdemben tárgyaltak róla, és még többször, míg el is fogadták. Ezt kell tenni itt is – szögezte le Kulcsár-Terza. Elmondta, szaván fogja azokat a képviselőket, akik nyitottnak mutatkoztak a tárgyalásokra, az ősszel meg is hívja őket megbeszélésekre.
– mondta a képviselő.
Abban bízik, hogy 2019-ben immár a teljes RMDSZ parlamenti frakció aláírásával újra beterjesztik a tervezetet.
Izsák Balázs hozzáfűzte, hogy a parlament törvényhozási tanácsának véleményezése Románia kormánya hivatalos álláspontjának tekinthető. Az abban foglaltakat nem kell elfogadni, sőt minden abban szereplő valótlanságot, csúsztatást, hamisítást meg kell cáfolni. Ezt a választ pedig az egész székelység nevében kell megadni. Ezért hamarosan megfogalmazzák ezt a választ, közvitát kezdeményeznek róla, és aláírásgyűjtést is szerveznek, hogy minél többen jelezzék, egyetértenek annak tartalmával.