Tizennégy kilót fogyott a vágtára a farkaslaki zsoké

Kosztolányi Kata 2018. július 19., 11:52

Otthonában kerestük fel a Székely Vágta győztesét, Tamás Csabát. Farkaslakán előkerült a porcelán kupa és a vándorszablya, viszont kiderült, hogy Fiber nevű lova – vagy ahogyan ő nevezi, Fifi – még Dálnokban van, onnan viszik haza Magyarországra, ugyanis Csaba egyik barátjának tulajdona.

Amíg Fiber pihenőn van, Tamás Csaba Domival edz Fotó: Barabás Ákos

A most huszonnégy éves fiatalember ötévesen kezdett lovagolni, noha a családban nem volt ennek hagyománya. Kisebb versenyeken indult idehaza, az utóbbi két évben pedig Magyarországon tanult. Az Epona Spanyol Lovasiskolában idomító lovaglásra, díjugratásra képezték ki, Bábolnán pedig lovász szakra járt. Tavalyelőtt már indult a Székely Vágtán, a Góbé Futamon, akkor második lett, tavaly pedig kiesett. Akkor döntötte el, hogy

kemény munkával felkészül a megmérettetésre, és mindenképp nyerni fog.

Hét-nyolc hónapja találkozott először Fifivel, amikor az edzések kezdődtek Magyarországon. A lónak ez volt az első versenye, úgyhogy formába kellett hozni, de szerencsére első perctől kialakult az a bizonyos kapcsolat, elfogadta Csabát, és a zsoké is hamar megszokta. Napi egy-másfél órát edzettek, inkább reggelente, amikor hűvösebb van.

Fotó: Barabás Ákos

Tudtam, hogy jó, jól teljesít, de ez nem motor, itt benne van a pakliban, hogy a verseny előtt lesántulhat. Mindenből a legjobbat, legdrágábbat kapta

– mondta Csaba, majd elmesélte az étrend és az edzés közötti összefüggéseket.

„Az első hónapokban, amikor kondiba kellett hozni, és lassú munkát végeztünk vele, kis abrakadagokat kapott, majd ahogy telt az idő, és erősödni kezdett a szervezete, az izmai, tágult a tüdeje, és kezdett egyre gyorsabb lenni, növeltük a tápot.

Fotó: Barabás Ákos

Alapszabály, hogy annyi ételt kell adni neki, amennyit ki is dolgoz magából.

Ráadásul mindig oda kell figyelni rá, főleg azt nézni, hogy jó vagy rossz kedve van-e, mert nem kérheted mindkét esetben ugyanazt a munkát tőle” – magyarázta. Csabánál épp fordítva zajlott a felkészülés, az étrendje csökkent, az utolsó három hét alatt sportsalátákon élt, sokat futott és lovagolt, ezáltal tizennégy kilót veszített súlyából. Így kímélte a lovat, no meg azokra a statisztikákra hagyatkozott, amelyek szerint

egy kiló száz méter előnyt jelent.

Fotó: Barabás Ákos

Fifi egyébként Furioso anyától és angol telivér apától származik, tizenkét éves, „ereje teljében van”, ami pedig a természetét illeti, „igazi tükör ló, amit adsz, azt kapsz, ha agresszív vagy vele, ő is ellenáll, ha kedves vagy, akkor ő is úgy teljesít. Amúgy nagyon jó fej, nagyon együttműködő.”

{K1}

A versenyen is végig jól együtt tudtak dolgozni, mint Csaba mondta, „nem hisztizett, csak ideges volt előtte. Én mindvégig bíztam benne, nem féltem, hogy megbotlik vagy beáll a másik ló mögé, és nem fog előzni. Szinte tudta, hogy mit akarok.” Ismerve az ellenfeleit, a rutinos lovasokat és kiváló lovaikat, szerinte a győzelem azon is múlt, hogy ő az a típus, akinek azonnal elmúlik az idegessége, amint nyeregbe ül, és a pályán csak a versenyre koncentrál, vagyis végig ott van fejben.

Fotó: Barabás Ákos

„Már az első kanyarban sikerült megszereznem a második pozíciót, beálltam a vezető lovas hátába, ő meg húzott magával. Egyszer előzhettem volna, de nem tartottam jó ötletnek, mert jöttek mögöttem, nem szerettem volna keresztezni őket. Attól is tartottam, hogy elfogy a lovam. Így kitartottam az utolsó körig, majd az utolsó kanyarban,

a cél előtt háromszáz méterrel a kordon és a vezető ló között megnyílt egy kis kapu... Szóltam Fifinek, de mintha ő is érezte volna, és meghúzta az utolsó száz méteren.

Így sikerült az élre törni.” A győzelem egyben belépőt jelent a Nemzeti Vágtára, amelyen szintén Fiberrel indulnak majd. Fifi most két hét pihenőt kapott, aztán megint kezdődhetnek az intenzív edzések. Csabára pedig egy új állás vár a Nemzeti Lovas Színháznál.

Fotó: Barabás Ákos

{A}