Ausztráliából hazatérve fogott áfonyatermesztésbe Erőss Endre

Kömény Kamilla 2018. július 21., 13:12

Európai uniós pályázatból telepített 2,7 hektáros áfonyást a csíkborzsovai Erőss Endre, aki Ausztráliából hazaköltözve véli úgy, hogy érdemes áfonyatermesztésbe fogni Csíkszéken.

A tavaly telepített borzsovai áfonyás. Akár negyven évig is teremhetnek a tövek Fotó: Pinti Attila

Ausztráliában élt több mint tíz évet a csíkborzsovai Erőss Endre, aki gyermekei születése után kezdte el fontolgatni a hazaköltözést annak érdekében, hogy gyermekei magyarul tanulhassanak. Közben azt is latolgatni kezdte, hogy mivel is lenne érdemes itthon foglalkozni. Mivel szülei állattenyésztéssel foglalkoztak, így nem állt tőle távol a mezőgazdálkodás, de ő inkább a növénytermesztés iránt érdeklődött.

Végül az áfonyatermesztés mellett döntött: uniós pályázati lehetőséggel élve tavaly ősszel telepített egy 2,7 hektáros ültetvényt szülőfaluja határában, ahol őszi és két korai fajtájú tövek kerültek a földbe

‒ számolt be érdeklődésünkre a fiatal gazda.

Fotó: Pinti Attila

Kedvező a helyi klíma

Azt is megtudtuk tőle, hogy azért esett a választása éppen az áfonyára, mert megfelelő gondozás mellett közel negyven évig teremhetnek a most elültetett cserjék ‒ míg más bogyós termésűeket tíz évente újra kell telepíteni ‒, ugyanakkor

a növény kedveli a helyi klímát, valamint kisebb gépekkel és kézi erővel elvégezhetők a gyümölcsösben szükséges tennivalók.

Az ültetvény telepítésével járó teendőkről érdeklődve megtudtuk, a munka savas tőzeg beszerzésével kezdődött, mivel az áfonya a savas talajt kedveli. Ezt követően kialakították a bakhátakat, amelyeket fóliával takartak be, csak a tövek körül vágták ki a szövetet. Tették ezt azért, mert az áfonya szereti a vizet ‒

tavasztól őszig nedvesnek kell lennie a talajnak ‒, viszont nem állhat meg a víz a tövén.

Ugyanakkor csepegtető rendszert is elvezettek a fólia alatt, így ha beköszönt egy hosszabb száraz időszak, akkor is megoldott a növények vízellátása ‒ avatott be.

Fotó: Pinti Attila

Friss gyümölcsként értékesíteni

Ami a mindennapi gondozást illeti, Erőss Endre elmondta, metszeni kell a cserjéket, havonta töveiket gyomlálni, illetve a sorok közti gyepet kaszálni.

Mindeddig nem volt szükség vegyszerek használatára, mivel a levéltetvekről a katicabogarak, a sáskákról pedig a gólyák „gondoskodtak”.

Bízik benne, hogy ez így is marad, és biogyümölcsöt tud majd a továbbiakban is termelni. Elképzelése szerint a termést friss gyümölcsként értékesíti, elsősorban a térségben, ugyanakkor a töveket biztosító cég vállalta a minőségi termés exportra való felvásárlását ‒ utóbbi esetében a reggel leszedett friss gyümölcs másnap délutánra Bécsben, Münchenben már a polcokon is lesz.

{A}

Bokronként 4 kg termés

Hasonlóan más bogyós gyümölcsökhöz, az áfonya is fokozatosan éri el a termőképessége csúcsát:

jelentősebb termés már két év múlva is várható, de csak az ötödik esztendőtől lehet bokronkénti átlag 4 kilogrammos áfonyatermésre számítani

‒ osztotta meg a mezőgazdasági vállalkozó. Kérdésünkre továbbá elmondta, közel 10 ezer tő áfonyát ültettek el az adott parcellán, a sorok közti távolság ugyanis 2,8 méter, míg a tövek közti 90 centiméter. A bokrok egyébként 1,5-2 méter magasra is megnőhetnek.

Fotó: Pinti Attila

A tövek száma és a várható átlagtermés értelmében, ötödik évtől negyven tonnás termésre számíthat a gazda, amit ha 3 eurós (13,8 lejes) kilónkénti áron tud értékesíteni, akkor a termésből mintegy 120 ezer euró (552 ezer lej) bevételre tehet szert.