Egy szinttel följebb kell keresnie piros-fehér-zöld igazát Udvarhely polgármesterének

Kovács Eszter 2018. július 13., 09:19

A székelyudvarhelyi bíróság alapfokon elutasította Gálfi Árpád keresetét. A polgármester azt a prefektusi bírságot óvta meg, amelyet március 15-e alkalmával kapott a piros-fehér-zöld színű városi díszítés miatt.

Március 15-e Székelyudvarhelyen. Azóta emlegetik... Archív Fotó: Lőrincz Csaba

Döntöttek szerdán abban a civil perben, amelyben alperesként Gálfi Árpád – Székelyudvarhely városának képviseletében – megfellebbezte a március 18-án kirótt bírságot.

Az ötezer lejes pénzbüntetést azért rótta ki a Hargita megyei prefektus, mert a városvezetés nem távolította el az nemzeti ünnep alkalmából városszerte kihelyezett piros-fehér-zöld dekorációkat, kokárdákat. Jean-Adrian Andrei akkor arra hivatkozott, hogy

a zászló- és szimbólumhasználatra vonatkozó törvény szerint más nemzet zászlaját csupán a román zászlóval együtt lehet kitűzni közintézményekre és közterületekre.

A törvény megszegése egyébként 2500-tól 5000 lejig terjedő pénzbüntetést von maga után. A kormánybiztos pedig – akárcsak néhány nappal korábban Sepsiszentgyörgy esetében a Kovászna megyei prefektus – úgy döntött, a maximálisan kiszabható, azaz 5000 lej értékű bírságot rója ki Udvarhelyre.

{A}

A polgármester megfellebbezte a döntést, az ügyben szerdán született alapfokú határozat nem jogerős, ezért a városvezetőség magasabb szinten keresi igazát – tudtuk meg a polgármesteri hivatal sajtóosztályától.

Nem ország, hanem egy nemzet zászlója

Már a büntetés kiszabása előtt, a dekoráció eltávolítására felszólító üzenet kézbesítése után Gálfi Árpád írásban tájékoztatta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalt, hogy az indoklása téves. A városvezető kifejtette: különbséget kell tenni Magyarország és a magyar nemzet lobogója között, utóbbi ugyanis nem magát az országot, hanem az összmagyar nemzetet jelképezi. Ilyen értelmezésben tehát a piros-fehér-zöld zászló nem hivatalos lobogó, hanem azt jelzi az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján, hogy az erdélyi magyarság is a magyar nemzet részét képezi. A polgármester ugyanakkor megjegyezte,

a prefektus által emlegetett törvény azt is tartalmazza, hogy az ország nemzeti kisebbségének jogában áll használni nemzeti szimbólumait.