Demográfiai katasztrófához vezethet a történelmi mélységekbe zuhant termékenységi arány

Óránként öt személlyel csökken Románia lakossága egy törvénymódosítás indoklásához mellékelt adatsor szerint. A rohamos népességcsökkenés fő oka a történelmi minimumra csökkent termékenységi ráta, a negatív természetes szaporulat, továbbá az elvándorlás.

A gyerekvállalás ösztönzését, a többgyerekes családok támogatását, továbbá a munkahelyen és a családban is helytállni kényszerülő nők felkarolását tűzte ki célul az az 52 honatya, amely módosítaná a nyugdíjtörvényt. Tervezetük szerint

azok a nők, akik ledolgozták a teljes járulékfizetési időt (35 év), közben pedig gyermeket szültek és neveltek, azoknak legkevesebb 10 éves koráig, gyermekenként két év kedvezményt kaphatnak a nyugdíjkorhatárból.

Az előterjesztők azzal érvelnek, hogy

gazdasági okok miatt egyre több nő halasztja el a gyermekvállalást,

vagy mond le az anyaságról. Riasztónak nevezik a termékenységi rátát is, ami azt mutatja, hogy egy szülőképes korú nő hány gyereknek ad életet átlagosan. A kritikus küszöbérték, vagyis az a határ, amely alatt már csökken a népesség, általában a 2,1-es, miközben

a román termékenységi ráta már az 1,4-es történelmi minimumra zuhant.

Ez azt jelenti, hogy Románia népessége öt személlyel fogy óránként – figyelmeztetnek tervezetükben a politikusok.

{A}

Az előterjesztők „demográfiai katasztrófának” nevezik az elmúlt húsz év népességstatisztikáit, és aggasztónak találják azt is, hogy

országos szinten 200 ezer alá csökkent az egy év alatt élve születő gyerekek száma.

Példaként a listavezető moldvai megyéket említik, az élen álló Vasluiban húsz év alatt szinte felére csökkent a születések száma: míg 1990-ban 8377 gyerek született, 2010-ben már csak 4464. A honatyák szerint amennyiben a most tapasztalható alacsony gyerekvállalási kedv változatlan marad még további 15–20 éven keresztül, az ilyen módon megnövekedett munkaerőhiány veszélyeztetheti az egészségügyi és a nyugdíjrendszert is. Románia népességének rohamos csökkenésére egyébként az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is felhívta a figyelmet a tavalyi kutatásában. Mint írták,

tavaly 19,7 millióra becsülték az ország lakosságát, ám ez a szám 2030-ban 18,5 millióra, 2050-ben 16,4 millióra, 2100-ra pedig 12,1 millióra csökkenhet.

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) legfrissebb, májusi adatai szerint is aggasztó a helyzet. Májusban 15 301 gyerek született az országban, ami 1733-al kevesebb, mint egy évvel korábban, valamint 20 924 személy hunyt el, ez 450-el több, mint 2017 májusában.

Ennek értelmében mindkét évben negatív természetes szaporulatot regisztráltak: tavaly májusban 3440 személlyel, idén pedig már 5623-al haltak meg többen, mint ahányan születtek.

Az elhalálozások magas száma részben azzal magyarázható Szekeres Adorján csíkszeredai szociológus szerint, hogy

a romániaiak általános egészségi állapota messze elmarad az európai átlagtól.

Mint mondta, a helytelen táplálkozás és a káros szenvedélyek, mint például az alkohol és a cigaretta országos szinten és Székelyföldön is igen elterjedtek, ezek pedig nagymértékben összefüggésbe hozhatók a vezető halálokokkal, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.

„Borzasztó iramban telnek be a temetők, ezt pedig nehéz a születések számával ellensúlyozni. Kedvező jelenség azonban, hogy miközben a gyerekvállalási kedv az északkeleti régióban a legalacsonyabb, Székelyföldön egyre több a háromgyerekes család. Ez pedig lehet, hogy évek múlva, amikor a mostani adatokat dolgozzák majd fel, pozitív irányba mozdítja el a népességstatisztikákat. Ugyanakkor a népességcsökkenés a negatív természetes szaporulat mellett az elvándorlással is magyarázható, szinte nincs is olyan család, amelyben valamelyik hozzátartozó ne élne külföldön” – fejtette ki a szociológus.