„Aki ebben a táborban egyszer is volt, az legyen büszke, hogy bekerülhetett, hiszen az évek alatt olyan művészek kerültek ki, akikre most a negyedszázadot megért tábor büszke” – mondta Balázs József festőművész a 25. Kárpát-Medencei Borsos Miklós Alkotótábor megnyitóján.
A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, akárcsak 25 évvel ezelőtt, most is a Kárpát-medencében élő gyermekeknek hirdette meg az alkotótábort. Idén a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központtal közösen szervezték a közel harminc táborozót vonzó egyhetes programot. Bancsi Edit táborszervező kedden este a szárhegyi Böjte-otthonban köszöntötte a Magyarországról, csángóvidékről, illetve Gyergyószékről érkező gyerekeket és az ünnepségre meghívott szülőket, egykori táborozókat, oktatókat és támogatókat.
Balázs József alfalvi festőművész, a tábor állandó művészeti vezetője a kezdetekről, a tábor céljáról is szólt, illetve kiemelte, hogy a Borsos Miklós szobrászművész emlékére szervezett tábor az évek alatt folyamatosan követte az eredeti elképzelést, amelynek köszönhetően a Kárpát-medencében élő gyermekek szórakozva megismerték egymást, alkottak.
„Ez egy nagyon szép játék, ami mögött egy határozott politikai, társadalmi eszme van, amit az alapítvány, annak vezetője, Borsos Géza képvisel. Ez a tábor egy olyan hely, ahol a gyerekek együtt lehetnek, alkothatnak, és nem is veszik észre, hogy mit tanulnak. A mai iskolában a tudományt a gyerekek fejébe töltik, vállon felül kapják, olyan lúdtöltés formában, erőszakkal, nem teszik kíváncsivá. Ebben a táborban vállon alul,
a szív környékére próbálunk hatni.
Itt barátságok kötődnek, jól érzik magukat a gyerekek, alkotnak, a tájat megismerik. És fontos, hogy a Kárpát-medencéből érkezők megtapasztalják, hogy itt is magyarok laknak” – mondta, hozzátéve, „a sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy évek múlva érzik meg, veszik észre a gyerekek, hogy mi mindent kaptak e tábortól”.
{A}
Borsos Géza, az alapítvány elnöke székely zászlóval ajándékozta meg a táborlakókat, és házi feladatként hagyta, hogy a táborzáróra tanulják meg a székely himnuszt, és olyan táborban alkossanak, amelyre még huszonöt tábort lehet építeni.