Zajlik még az áradások utáni kárfelmérés

Több mint 2200 hektárra becsülték első körben a mezőgazdasági kultúrákban keletkezett károkat Hargita megyében. Az árvizek okozta károk végleges mértéke a szakbizottságok felmérése után lesz elérhető.

Javában zajlik az elmúlt időszak esőzései, áradásai okozta károk felmérése a megyében, így egyelőre az első becslések mezőgazdasági vonatkozású eredményeiről érdeklődtünk a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársaitól. Mint Török Jenő, az igazgatóság vezetője kiemelte, egyelőre

nem lehet a károk végleges méretéről beszélni, hiszen a jövő hét elején fognak több településre is kivonulni a kárfelmérő bizottság tagjai, s csak a helyszíni felmérés után lesznek meg a konkrét adatok.

{K1}

Kérdésünkre azt is kifejtette, hogy egyelőre hivatalosan nem tájékoztatták őket, de a kormány csütörtökön már elfogadta gyorssegély kiutalását az árvízkárosultak támogatására.

Hargita megyében első körben több mint 2200 hektárra becsülték a mezőgazdasági kultúrákban keletkezett károkat.

40 hektárnyi búzaföldön, három hektár árpában, 20 hektár kukoricában, 24 hektár takarmánynövényben, nyolc hektár zabban, 197 hektár pityókában, hat hektár zöldségben és 1929 hektár legelőn, kaszálón számolnak károkkal

‒ tájékoztatott György Erzsébet. Az igazgatóság munkatársa kifejtette, ezek az első becsült értékek, a végleges adatok a gazdák kárbejelentése, a helyi, majd a prefektusi hivatal által összeállított bizottság felmérése után lesznek elérhetők. Azt is megtudtuk, hogy elsősorban a csíkszéki mezőgazdasági parcellákat érintették árvizek,

becsült károkat jelentettek Csíkszentsimonból, Kászonaltíz községből, Gyimesekből, Tusnádról, Csíkszentmártonról, Csíkkozmásról és Csíkszentmihály községből is.

A gyergyói medencében Alfaluban, Vaslábon, Tölgyesen, Gyergyóremetén pusztított az ár, míg Udvarhelyszéken a Homoród-mentéről jeleztek károkat ‒ sorolták az illetékesek.

{A}

Török Jenő fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy az esőzések nem csak az említett, elsődleges károk miatt nehezítik meg a mezőgazdálkodók boldogulását, hiszen

az elmúlt hetek ‒ páradús, meleg ‒ időjárása ideális volt a burgonyavész kialakulásához, ugyanakkor nehézkessé tette az elázott földön az ellene való védekezést.

Ennek kapcsán azt is megjegyezte, szinte negyven éve nem volt az ideihez hasonló szélsőséges időjárás Hargita megyében. Március a sok éves átlaghoz képest nagyon hideg és csapadékos volt, azt követte egy nyárias hőmérsékletű, száraz április és május, majd június 3-ától beállt egy hűvösebb, esős időszak.

A júniusi esőzések szokatlanok voltak: Csíkszeredában a júniusi sokévi átlag 95 liter négyzetméterenként, ehhez képest a múlt hónapban itt 216 liter csapadék esett, Székelyudvarhelyen 180 liter, Gyergyószentmiklóson pedig 303 liter ‒ részletezte az intézményvezető. Hozzátette,

a megyei, éves átlag csapadékmennyiség nem éri el a 600 litert négyzetméterenként, tehát ennek tükrében mintegy félévi mennyiség hullott le egy hónap alatt. Udvarhelyen és Gyergyóban olyan nap is volt, amikor 48-52 liter esett.

Érdekességként azt is kifejtette, hogy júniusban Csíkszeredában 20 napot esett, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson pedig 24-24-et. Hangsúlyozta, ezek a mennyiségek nem raktározódnak el, így ha tartós szárazság következik, ez a csapadékmennyiség nem jelent segítséget a gazdáknak.

A múlt heti árvíz sújtotta 19 megye közül mindössze hatban fejeződött be a kárfelmérés – hangsúlyozta Carmen Dan belügyminiszter. A tárcavezető távértekezletet tartott vasárnap délelőtt azoknak a megyéknek a prefektusaival, amelyekre első és másodfokú riasztást adtak ki a jelentős mennyiségű csapadék, illetve árvíz veszélye miatt – számol be az Agerpres.

Mint mondta, mindenütt maximálisan ki kellett volna használni az elmúlt csapadékmentes napokat, ennek ellenére az érintett 19 megye közül csak hatban zárult le a kárfelmérés, ami szerinte nagyon kevés.

„Felhívást intézek minden prefektushoz, kezeljék prioritásként a kárfelmérést. (...)

– fogalmazott Carmen Dan.

Hozzátette, országszerte 21 ezer tűzoltó, csendőr és rendőr áll készenlétben, hogy szükség esetén közbelépjenek.

„Eddig nem voltak komolyabb problémák (...), az elmúlt órákban többnyire az úttestre dőlt fákhoz riasztották a csapatokat, illetve házakból, udvarokból, pincékből kellett kiszivattyúzni a vizet” – magyarázta Dan.